1. NAP

Történelem és magyarság – hétfő (2020. 07. 06.)

A mai nap folyamán hallhattuk Kovács Smit Edit előadását a vlogokról, ezen belül, hogy miként kerültek alakalmazásra a távoktatás tanulási folyamatában. A következő előadó Miski Péter volt, aki járványügyi gát miatt nem tudott részt venni személyesen az akadémián, de ennek ellenére online formában láthattuk előadását Teleki Mihály karrierépítésének kezdeteiről, és homo novus-ról. Harmadik előadóként Pomozi Pétert köszönthettük, kinek bemutatója egy új szemléletű nyelvjárási könyvre összpontosult, amely kisiskolásoknak, középiskolásoknak és felnőtteknek készült.

Természettudományi képzés – hétfő (2020. 07. 06.)

A hétfő délután a biológusok és a vegyészek számára kedvezett színes és érdekes előadásokkal. Horák Kornél a gyógynövények mindennapi használatáról, a népi gyógyászatról tartott előadást, amelyben szó esett az ökológiai gazdálkodásról, a gyógynövények termesztéséről és hatóanyagaikról. Ezt követően Dr. Csanádi János, az újvidéki Természettudományi Egyetem Kémia Tanszékének tanára előadását hallhattuk a Kémiai eredményekről és ezek hétköznapi alkalmazásáról. A napot Kanyó Anikó kémikus zárta, aki a kémia kozmetikában és a háztartásban betöltött szerepéről beszélt, érdekes kísérletek és gyakorlati foglalkozásokkal színesítve az előadást.

[Best_Wordpress_Gallery id=”45″ gal_title=”XX. ANyA 1/1″]

2. NAP

Történelem és magyarság – kedd (2020. 07. 07)

A mai nap első előadójaként Újváry Zsuzsannát köszönthettük, aki a délelőtt folyamán a haza fogalmáról tartott egy igencsak lebilincselő előadást. Ezen felül a délutáni órákban Zrínyi Miklóssal (a költővel és hadvezérrel) ismertetett meg bennünket. Második előadónk Pomozi Péter volt, aki szintén két előadással kötötte le a hallgatóság figyelmét. Ezek a következőek voltak: Trianon előtt és után: hová tűnt a történelmi Magyarország többnyelvűségi gyakorlata? valamint A Magyar Nyelvű Otthon Kárpátalja c. kötetének bemutatása. Az utóbb említett ismertető befejeztével könyvajándékozásra is sor került. Ezt követően Viola Lujza mutatta be Márai Sándor regényeit, ezzel magával rántva a közönséget az irodalom világába. Az est Dulka Andor filmjével zárult, mely a ’44-es magyarellenes vérengzések történetéből merített.

Természettudományi képzés – kedd (2020. 07. 07.)

A keddi nap kirándulással indult, pedagógusaink a Tarcal-hegység nemzeti parkjában tettek egy rövid sétát, majd megtekintették Pétervárad nevezetességeit. A csoport a délutáni pihenő után a digitális oktatással kapcsolatos előadáson vettek részt. Szó esett a számítógépes oktatás előzményeiről, körülményeiről és a jelenleg aktívan alkalmazott formáiról. Esztelecki Péter előadó az aktuális helyzethez fűzött gondolatai alapján elemeztük a távoktatás előnyeit és hátrányait. A második előadás keretein belül Dr. Muhi B. Béla az okos iskolák és okos városok létrehozásáról és fejlődéséről beszélt. Az egyes városok versenyképességében nagyon nagy szerepet játszanak a gazdasági és technológiai fejlesztések, a szállítás, az épületek, az intézmények korszerűsítése. Kiemelten fontos a környezetvédelem, az okos egészségügy vagy az okos oktatás, hiszen ezek nélkülözhetetlen alappillérei az okos városok létrejöttének – így az adott terület hatalmas fejlődés lehetőségeit rejti magában.

[Best_Wordpress_Gallery id=”48″ gal_title=”XX. ANYA 1/2″]

3. NAP

Történelem és magyarság – szerda (2020. 07. 08.)

A szerdai nap Újváry Zsuzsanna tanárnő előadásával kezdődött: „Advent a Hargitán” – Szerelmi történet vagy valami más? címmel. Az irodalom és a történelem összefonódásáról szóló lebilincselő előadás után Mai nyelvünk címmel tartott Viola Lujza egy rövid beszámolót, a napjainkban aktuális nyelvi tévedésekről.

Szerda délután hagyományosan a kirándulás ideje. Az idén Pecze Rózsa vezetésével Kamancra látogattunk, a Duna parton sétáltunk, a Marczibányi-Karátsonyi kastélynál megnéztük a rózsaszín márványtáblát a Marczibányiak történetével. Aztán Dombó következett, a bencés apátság maradványait tekintettük meg. A hegytetőről megnéztük Rednek várát. Kamanc szélén meglátogattuk a temetőben az első világháborús emlékművet. Legtöbb időt talán a belcsényi Steindl Imre által tervezett eklektikus Spitzer kastélyban töltöttük, amely mostani, nagyon tönkretett állapotában is fenséges látványt nyújtott. Kár, hogy a történelmi múltról magyar nyelvű föliratok nem szólnak, és ilyen értelmű utalás sincs sehol. Kivéve a Marczibányi-Karátsonyi kastélynál. Az emlékmű-épületek tisztasága és bejárhatósága is hagy némi kívánnivalót maga után.

Természettudományi képzés – szerda (2020. 07. 08.)

A szerdai nap délelőtti előadásaiban a Szegedi Tudományi Egyetem két kiváló szakembere tartott online előadásokat. Dr. Kopasz Katalin fizikatanár a komplex természettudományos tanulói gyakorlatokról beszélt, a projektmódszerek és a probléma alapú tanulás fényében. Második előadásában kiemelte a multimédiás eszközök oktatásában való alkalmazását, különösképpen a mobiltelefonok és mobil app-ok korában. Dr. Szalai Tamás fizikus, csillagász előadásában a Földön kívüli élet lehetséges változatairól és a Naprendszer bolygóiról publikált legújabb érdekességekről beszélt. A délután is eseménydúsan telt, Dr. Ács Ferenc a budapesti ELTE Meteorológiai Intézetének docense a humán hőforrások kialakulásáról tartott előadást, valamint a földi éghajlati típusok hatásáról és ennek függvényéről szóló kutatásait mutatta be – azaz hogyan értelmezhetjük tudományos szemmel az ember komfortérzetét. A folytatásban Pece Vukajlović Natália, topolyai biológus-szaktanár a projektoktatás lehetőségeiről és a különböző példákon át, a konkrét tananyagokhoz kötve az alkalmazásról tartott előadást.

[Best_Wordpress_Gallery id=”51″ gal_title=”ANyA 1/3″]

4. NAP

Történelem és magyarság – csütörtök (2020. 07. 09.)

A mai nap sok színes programmal szolgál az irodalom és a történelem iránti érdeklők száma. A reggeli órákban Ujváry Gábor kötötte le a hallgatóság figyelmét előadásával, melyben Magyarország felosztásának kulturális következményeiről beszélt. A második bemutató keretein belül Császtvay Tündét hallhattuk, előadása középpontjában Petőfi állt, ezen belül a költő kultuszával ismertette meg az érdeklődőket. A délelőtt utolsó előadójaként Vajda Tamást köszönthettük, aki a „Professzorok és hallgatók kálváriája a kolozsvári egyetem erőszakos elvételekor” című bemutatót ismertette a kíváncsi közönséggel. Csoportunk a délutáni pihenőt követően a trianoni békediktátumról és a magyar haderőről szóló előadáson vett részt, szó esett előzményekről, lehetőségekről és az 1918-1922 között lezajlott valóságról, melyet Szakály Sándor előadásában hallhattunk. Ezt követően Miklós Péter vezette tovább a békeszerződésről szóló előadások fonalát, azonban ő a szóban forgó témát az irodalommal ötvözve mutatta be. Az est jó hangulatban, zenével és vidámsággal zárult, melyet a temerini Szabó család tagjainak köszönhettünk.

Természettudományi képzés – csütörtök (2020. 07. 09.)

A csütörtöki napot Dr. Róka András kémiai kísérleteket feltár filmjével kezdték a pedagógusok. Ezt követően Kőrösi Gábor, a zentai Bolyai Gimnázium tanára tartott előadást az online oktatás előnyeiről, hátrányairól és az alkalmazásának a körülményeiről. A délelőtt gyakorlatokban sem szűkölködött, Dr. Borsos Éva egyetemi tanár, molekuláris biológus előadása keretén beül a tanárok biotechnológiai megoldások konyhai alkalmazásával sajtot készítettek. Délután Kőrösi Sóti Beáta a Szent István Egyetem konzulens tanára tolmácsolásában hallhattunk érdekes előadást az iskolakertekről. A napot Muhi Béla és Hartlein Károly fizikusok zárták, egy online konzultáció keretén belül, ahol érdekes iskolai kísérleteket hallhattunk és láthattunk.

[Best_Wordpress_Gallery id=”53″ gal_title=”XX. ANyA 1/4″]

5. NAP

Történelem és magyarság – péntek (2020. 07. 10.)

Az utolsó nap délelőttjén két előadást hallhattunk. Miklós Péter: Az erdélyi magyar irodalom és a transzilvanizmus, 1918-1945 címmel tartott irodalmárok és történészek számára is érdekfeszítő előadást. Vajda Tamás pedig a trianoni békediktátum gazdasági következményeit boncolgatta.

Értékelés:

A tanúsítványok kiosztása előtt mgr. Viola Lujza, a Történelem és magyarság tanári továbbképzés főszervezője értékelte az idei, XX. ANyA teljesítményét.

A rendkívüli körülmények között megtartott nyári akadémia egyértelműen sikeresnek mondható. Az előző évekhez hasonlóan a szakma kiemelkedő előadói fogadták el a meghívásunkat, tartottak magas színvonalú előadásokat. És az előző évekhez hasonlóan, a hallgatóság is alig volt kisebb számú. Előadásonként 16-20 érdeklődő volt jelen.

A Történelem és magyarság továbbképzés keretében 17 előadás hangzott el, a tervezett 20-ból. Egy visszajáró előadó magánügy miatt nem tudott eljönni, egy külföldi előadónk viszont a járványügyi helyzet miatt volt kénytelen lemondani mindkét előadását.

A 17 előadás közül 6 mondható történelminek, 8 pedig „magyarosnak”. Két előadás kimondottan határeset volt, történelmi és magyarságismereti is. És volt egy (középiskolákban jól használható) módszertani bemutató.

A továbbképzés keretében volt egy ismerkedési est, könyvbemutató, filmvetítés, kirándulás és egy népzenei est is.

Mint az a megnyitón is elhangzott, a Történelem és magyarság szervezői fontosnak tartják a továbbképzés nemzeti, keresztény, konzervatív szellemiségét. Ezt anyaországi és helybeli elkötelezett előadókkal igyekeznek megvalósítani.

Természettudományos képzés – péntek (2020. 07. 10.)

A péntek délelőtt Kanyó Anikó kémikus elméleti és gyakorlati előadásaival telt, amelyeken a pedagógusok megismerkedhettek a macerátumok, illetve a szappanok készítésével. Lehetőségük nyílt saját szappan megalkotására, amelyeket hazavihettek, az iskolában történő alkalmazás leírásával együtt. Ezt követően Muhi Béla főszervező összegezte a hét előadásait, a tanultakat és a pedagógusok véleményét arról, mit is visznek haza magukkal az akkreditált képzésről.