[pdf-embedder url=”http://www.vmpe.org.rs/wp-content/uploads/2019/11/TANOM-új-felhívás-2019-dec.pdf” title=”TANOM – új felhívás – 2019 dec”]
Szerző: vmpe_admin
TANOM 2019.10.26. – Vass Dorotea – beszámoló
Vass Dorottea: Hogyan alakul ki az osztályközösség?
Október 26-án a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete megszervezte havi továbbképzését. Az e havi képzést Vass Dorottea előadó vezette, témája pedig az osztályközösség kiépítése volt. A továbbképzés előtt mgr. Viola Lujza tartotta meg előadását az anyanyelvápoló csoportnak.
Dorottea előadása az első perctől kezdve interaktív jellegű volt. A jelenlévő pedagógusok játékos feladatokon keresztül ismerhették meg lépésről lépésre, hogyan is alakul egy osztály közösségé a tanár közreműködésével.
A pedagógus számára is fontos, hogy jól ismerje a diákokat, akikkel dolgozik, mivel így sokkal hatékonyabban tudja közvetíteni feléjük az elsajátításra váró tananyagot. A hagyományos jó és rossz válaszok helyett fontos, hogy az órák menetébe olyan feladatokat vezessen be az oktató már a kezdetektől, ahol a gyermek elmondhatja saját véleményét, kifejezésre juthatnak érzései. Ezen gyakorlatok által a gyermeknek nem csak a szókincse, beszédkészsége, de jelleme is fejlődhet, ugyanis ha egy olyan közösség része, ahol számít az, hogyan érzi magát, elmondhatja ki ő, fogékonyabbá és nyitottabbá válik új dolgok megismerésére. Ez által a tanulás iránt is motiváltabbá válik.
A feladatok többsége nem csak a gyermekek, de a képzésen résztvevők számára is jelentős önismereti lehetőséget hordozott magában. Az előadás teljes ideje alatt a résztvevők, aktívak és érdeklődők voltak. Így az ott tanult gyakorlatok az osztályteremben is biztosan ki tudják fejteni hatásukat.
Juhász Judit
Közgyűlés november 23-án
[pdf-embedder url=”http://www.vmpe.org.rs/wp-content/uploads/2019/11/Közgyűlés.pdf”]
Nálunk járt Wittner Mária, a szabadságharc résztvevője
Az 56-os forradalomról emlékeztünk meg múlt hétfőn, vendégünk Wittner Mária volt.
Mária a forradalom idején az utcákon volt és harcolt, sebesülteket látott el, a megtorlás idején halálra ítélték, később büntetését életfogytiglani börtönre módosították.
A beszélgetésből megtudtuk, milyen volt az akkori politikai légkör, hogy zajlottak a 23-ai és 24-ei események, hogyan jutottak fegyverekhez, miként foglalták el a radió épületét.
Mária mesélt a fogságban töltött évekről is, a börtön borzalmairól, a kivégzésekről is. Legjobban az viselte meg, amikor a barátnőjét vitték az akasztófára.
Megfogatta, nem fog hallgatni.
„Azoknak az érdekében beszélek, akik nem mondhatják el maguk, hogy mi történt a siralomházban és a fogdákban. El kell mondanom az igazat azokról, akiket ártatlanul ítéltek el „.
Saját és társai történetein keresztül is igyekezett rámutatni arra, hogy milyen igazságtalan vádakkal is illették az embert abban az időben.
Arra kért mindenkit, hogy ne felejtsünk el odafigyelni egymásra, álljunk ki az igazságtalanság ellen akár velünk, akár mással történik.
TANOM 2019.09.14. – Beszámoló
Duró Zsuzsa: Tehetséggondozás, tehetségfejlesztés
Az idei év első, a VMPE által szervezett pedagógus továbbképzése került megrendezésre szeptember 14-én szombaton az Apáczai Diákotthon fiúkollégiumában. Rendhagyóan a képzést az anyanyelvápoló csoport ülése előzte meg, majd őket Duró Zsuzsa előadása követte, melynek központi témája a tehetséges diákok foglalkoztatása, fejlesztése volt.
Az előadónő kezdetben ismertette azokat a tulajdonságjegyeket, amelyek által felismerhető egy tehetséges diák. Miután a pedagógus felismeri a diákban ezeket a jegyeket fontos, hogy a megfelelő módon kezelje a helyzetet, és igyekezzen a diák teljesítményéből a legtöbbet kihozni. Zsuzsa hangsúlyozta, hogy a nem megfelelő módszerek alkalmazásával az adott gyermek lelki világa akár maradandóan is sérülhet. Elmondta azon módszereket, megfigyelési szempontokat, ami alapján egy pedagógus be tudja határolni a diák teljesítőképességét és ezzel megelőzhető a gyermek túlterhelése.
A statisztikák alapján ma egy osztály 15-20 százalékát tehetségígéretes diákok alkotják. Ezen diákok már rendelkeznek velük született adottságokkal is, amik a megfelelő környezeti hatások meglétével alakíthatóak képességgé. Elsődleges szocializációs közeg a család. Nagyon fontos, hogy a jó adottságokkal rendelkező gyermek olyan családi közegben szocializálódjon, ahol a képességek fejlesztése elismeréssel jár, ugyanis az otthon látott példa nagyban meghatározza egy diák iskolai teljesítményét.
Nem minden képesség egy időben mutatkozik meg. Elsőként a zenei képesség jelenik meg egy gyermek esetében, ez már az óvodáskorra datálható. A legfontosabb az, és ezt az előadó is több esetben hangsúlyozta, hogy a felismerés után nem feltétlenül az hat pozitívan a gyermekre, ha folyamatos nyomás alá van helyezve. Sokkal fontosabb megadni a lehetőséget a számára, útbaigazítani, de az irányítást nem szabad kivenni a kezei közül. A saját tempójában kell fejlődnie, mert a túlzott terhelés idővel kiégést eredményezhet. Nem lehet minden gyermek minden területen (tantárgyból) kiemelkedő. Minden tárgyból lehet jó, de legfeljebb 2-3 tárgy az, ahol túlterhelés nélkül tud kiemelkedő eredményt elérni.
Juhász Judit
2. Vállalkozz okosan! diákverseny
Versenyfelhívás
Verseny általános iskolás tanulók számára gazdasági-vállalkozói témakörben
A Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete a hagyományos Diák Menedzsment Bajnokság és a Fogyasztóvédelmi Diákverseny mellett második alkalommal hirdeti meg a Vállalkozz okosan! diákversenyt az általános iskolás tanulók számára gazdasági-vállalkozói témakörben.
A verseny célja, hogy a felnövekvő generáció tagjai mielőbb elsajátítsák az alapvető gazdasági, vállalkozói, pénzügyi ismereteket annak érdekében, hogy felnőttként jobban eligazodjanak az üzleti világában, tudatos döntéseket hozzanak, és ez által is teljesebb életet élhessenek. A verseny hozzájárul a tanulók tudásának bővítéséhez, a csapatszellem erősítéséhez, a kreativitás és az innovációs készség fejlesztéséhez.
A verseny általános iskolás diákoknak van meghirdetve (5-8 osztály). A diákok csapatban dolgoznak mentor (tanár) segítségével. A csapatok 2-4 főből állnak. Minden csapatnak egy tervet kell elkészíteni, melyben bemutatják ötletüket, vállalkozásukat.
Az idei versenyre egy olyan vállalat és termék üzleti tervét kell elkészíteni, amely környezetbarát, egészséges vagy energiatakarékos.
A versenyre november 15-ig lehet jelentkezni a következő e-mail címen: menedzsment.bajnoksag@gmail.com. Itt fel kell tüntetni a tanulók és a mentor nevét, az osztályt, továbbá az iskolát. A részletes tájékoztatást e-mailben küldjük ki a jelentkezőknek.
A verseny november 30-án, szombaton lesz megtartva Újvidéken, a Sonja Marinković Általános Iskolában (Puskin utca 28.).
Bővebb információk a verseny főszervezőjétől, Dr. Muhi B. Béla egyetemi tanártól kaphatók e-mailben, illetve a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete irodájában a következő telefonszámokon: 021 548 259 és 021 479 0640.
TANOM 2019.10.26. – Vass Dorotea – Hogyan alakul ki az osztályközösség?
[pdf-embedder url=”http://www.vmpe.org.rs/wp-content/uploads/2019/10/TANOM-új-felhívás-október.pdf” title=”TANOM – új felhívás – október”]
[maxbutton id=”2″ url=”http://www.vmpe.org.rs/wp-content/uploads/2019/10/Jelentkezési-lap-hozzájáruló-nyilatkozattal.doc” ]
„Mit tudsz Torontál vármegyéről?” – történelmi vetélkedő általános iskolások részére
[pdf-embedder url=”http://www.vmpe.org.rs/wp-content/uploads/2019/09/Tájékoztató-Torontál-2019..pdf” title=”Tájékoztató, Torontál 2019.”]
2019-es Módosi tábor beszámolója
Anyanyelvápoló és hittantábort szerveztünk Módoson 2019. Július 15.-17. Között. A Táborban 26 gyermek vett részt.
Az előző évekhez hasonlóan, most is a KOEN által készített Vakációs Bibliahét anyagát vettük alapul a hittanoktatáshoz. Ezen belül új énekre tanítottuk meg a gyermekeket, színpadi előadásokkal tennük figyelemfelkeltőbbé a tanításokat és három bibliai történetet tanulmányoztunk. A 12 éves Jézus templomban való viselkedése alapján, arra tanítottuk a gyermekeket, hogyan legyenek példák a beszédben. A kősziklára épített ház és a jó gyümölcsöt termő fáról a példás magaviseletről tanultunk. Jézus kereszthalála és a szőlőtő és szőlővessző példázata, pedig a szeretetről tanított bennünket. Anyanyelvápolás keretén belül két csoportra osztva folyt a tanítás. A kezdő csoportban olyan fiatalok ismerkedhettek meg a magyar nyelvvel, akik származásnyelvüket eddig az alapvető kommunikáció szintjén se ismerték. Mivel ebben a csoportab főleg az 6 és 9 év közötti gyermekek voltak, ehhez a korosztályhoz megfelelő játékos, színes, motiváló tanítási eszközökkel tettük számukra vonzóbbá az idegennek tűnő anyanyelvüket. A haladó csoportban olyanokkal foglalkoztunk akik már írják, olvasság és jól értelmezik a magyar nyelvet. Ebben a csoportban jobban elmélyíthették a már meglévő tudásukat és ismerkedtek a magyar irodalom kimagasló szépségeivel.
A tanításon kívül kézmüves foglalkozásokban tehették próbára ügyességüket a fiatalok, mindezáltal megfogható és maradandó emlékeket készítve a tábori élmenyekről. Miután intelektuális és fizikai éhségüket kielégítették a gyermekek, szervezett énekes, mozgásos játékokat készítettünk a számukra.
A Tábort a következő csapat készítette: Kovács Enikő – lelkipásztor; Kis Eszter Anna – magyar mint idegen nyelv tanárnő; Kovács Csaba – teológus; Halász Hargita – animátor; Pozsonyi Tímea – kézműves foglalkozás vezető; Mrcsity Ábel Kornélia – óvónő; Balog Irénke – szakácsnő; Berényi Mónika – házmester.
A Tábor napirendje:
9.00 – Éneklés, ráhangoló játék, interaktív bibliai tanítás, aranymondás
9.45 – Tízórai
10.00 – Magyarórák kezdő és haladó csoportban
12.00 – Ebéd
13.00 – Játék, sport, kézműveskedés
15.00 – Uzsonna
16.00 – Nap zárása
Tavaly ezt írtuk a nyelvápolásról, talán itt szebben volt megfogalmazva és mindenképpek terjedelmesebben:
Nyelvápolás:
A módosi gyerekek nyelvismerete igen csekélyes, így az anyanyelvet ápolni, s nagyrészben újra tanulni igyekszünk a hét alatt. Több gyermek évközben anyanyelvoktatásra jár, így ők valamilyen előtudással rendelkeznek,s erre szándékozunk építeni a tábor ideje alatt. A tábor azért különös és fontos nyelvápolásra, mert intenzíven több napon keresztül magyar nyelvi hatás éri őket. A tábor nyelve magyar, reggeltől délutánig magyar szót hallanak a vezetőktől, kisegítőktől , ami már nagymértékben hozzájárul a nyelv elsajátításához és tökéletesítéséhez. A gyermekek előtudásuknak megfelelően két csoportra lesznek bontva. A haladó csoportba azok fognak tartozni, akik már értik, s talán beszélik is a magyar nyelvet, a kezdő csoportba pedig azok, akik szeretnék a továbbiakban elsajátítani azt. Célzott magyar tanulás naponta egy-egy óra lesz, ahol szakszerű magyar tanár fog velük foglalkozni, koruknak megfelelően. A haladó csoportba a szókincs bővítése, valamint az írás és olvasás tanulásáé lesz a főszerep, míg a kezdőknél a cél a magyar nyelvvel való ismerkedés illetve annak megszeretése és az érdeklődés felkeltése. Fontosnak tartjuk, hogy ne csak kognitív ismeretekkel gazdagodjanak a gyerekek a hét során, hanem érzelmileg is éljék át azt, amit szeretnénk átadni nekik. Ezért, a célzott foglalkozáson kívül a kinti játékokat is a magyar nyelv és kultúra szövi át. Népi játékokkal, énekekkel a gyerekek nemcsak a nyelvet fogják gyakorolni, de megérzik a magyar néphagyomány mélységét és gazdagságát.
Kovács Csaba, teológus
[Best_Wordpress_Gallery id=”31″ gal_title=”2019 Módosi tábor”]
TANOM – Duró Zsuzsa: Tehetséggondozás, tehetségfejlesztés 2019.09.14.
[pdf-embedder url=”http://www.vmpe.org.rs/wp-content/uploads/2019/08/09.14-Duró-Zsuzsa-TANOM.pdf” title=”09.14 Duró Zsuzsa TANOM”]
[maxbutton id=”2″ url=”http://www.vmpe.org.rs/wp-content/uploads/2019/08/jelentkezesi_lap_2019-09-14.doc” ]
Zánkai Erzsébet-tábor beszámoló
2019. augusztus 18-ától 23-áig a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesületének szervezésében 145 délvidéki gyerek üdülhetett a zánkai Erzsébet-táborban, akiket 16 pedagógus kísért el. Az Egyesület több évtizedes múltra tekint vissza a balatoni kirándulások terén, minden évben bővítve a csapat létszámát. Idén is nagyszámú, anyanyelvápolással és fejlesztéssel foglalkozó gyermek színesítette a csoportot, de mellettük jelen voltak a VMPE versenyeiről kikerülő, legtehetségesebb gyermekek is. A diákok többek közt a Genius-on, Diák Menedzsment Bajnokságon, Fogyasztóvédelmi Diákversenyen, Szólj, Síp, Szólj népzenei vetélkedőn, Ifjú Fürkész vagy az Öko-Logika természetvédelmi versenyeken, Kalmár László Matematikaversenyen és a Suliszínház Fesztiválon, valamint az általános és középiskolások számára megrendezett Gion Nándor Olvasási Versenyen értek el kiemelkedő eredményeket. A csoport összetételét tekintve, a régió egész területéről érkeztek gyermekek, akiket összekötött a közös cél, a felhőtlen szórakozás és barátkozás lehetősége Zánkán.
A hosszú és fárasztó utazást követően érdekes és változatos programokon vehettek részt, amelyek közül a legnépszerűbbek az erdei és vízi kalandpark, sárkányhajózás és lézerharc voltak, de nagyon érdekes volt a szinkronfoglalkozás is Náray Erika színművésznővel, ahol a gyerekek kipróbálhatták, hogyan adjanak magyar hangot a kedvenc rajzfilmfigurájuknak.
Minden évben, így az idén is megszervezték a Hősök napját, amikor a zánkai strandra tűzoltók, rendőrök, mentők és a honvédség látogatott el, hogy bemutassák a munkájukat.
Ezenkívül a nyaralást koncertek, táncház, színházi előadások, sportrendezvények színesítették. Mivel a táborozás az államalapító Szent István-nappal, azaz augusztus 20-ával esett egybe, így részesei lehettek egy csodálatos ünnepségnek és tűzijátéknak, amit erre az alkalomra szerveztek. Természetesen a magyar himnusz is többször felcsendült, nemcsak ezen a szép napon, hanem a tábornyitó és táborzáró ceremónián is.
A programok megvalósításában nagy szerepük volt az úgynevezett TESO-knak, vagyis azoknak a fiatal tábori munkatársaknak, akik előzőleg komoly képzésen vettek részt, hogy turnusonként 2500 gyerek jól érezhesse magát itt Zánkán, a Tihany és Badacsony közötti balatoni partszakaszon.
A táborozás alkalmával nyolc különböző színű csoportra voltak felosztva a gyerekek, a vajdaságiak a PIROS-csapatba tartoztak. Távozáskor piros pólóba öltözve, könnyes szemmel búcsúzva kiabálták a csapat versikéjét a legközelebbi viszontlátásban reménykedve:
„Mi vagyunk a PIROSAK, a laza gyerekek,
Jól érezzük magunkat, de csakis veletek!
Csak a piros, csak a piros, hej-hej,
Csak a piros, csak a piros, hej-hej!”
Rekeczki Angéla
[Best_Wordpress_Gallery id=”26″ gal_title=”Zánka Erzsébet-tábor”]
Összefoglaló az ötödik nap eseményeiről
Írta és fényképezte: Martinek Imre (Hét Nap – vajdasági magyar hetilap)
Zárónapjához érkezett július 12-én Újvidéken a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete (VMPE) szervezésében megvalósuló XIX.Apáczai Nyári Akadémia Történelem és magyarság elnevezésű pedagógusi továbbképzés.
Az Apáczai Diákotthon telepi fiúkollégiumában zajló akkreditált pedagógusi továbbképzés ötödik napjának első szakelőadását dr. habil. Ujváry Gábor, CSc történész, a budapesti VERITAS Történetkutató Intézet vezetője tartotta meg, aki az 1918 és 1919 közötti időszak magyar felsőoktatás politikáját elemezte.
Dr. Császtvay Tünde a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Irodalomtudományi Intézet főmunkatársa és osztályvezetője, továbbá a Magyar Nemzeti Múzeum Múzeum·kör·út elnevezésű vándorkiállításának főkurátora, szakmai projektumvezetője a Trianoni hétköznapokat, vagyis nemzetünk traumájának mindennapjait bemutató, a Nemzeti Összetartozás Évévé nyilvánított 2020-as esztendő lényegére érzékenyítő, interaktív projektum szegmenseit méltatta.
Az idei Történelem és magyarság pedagógusi továbbképzését lekerekítő előadásban az egybegyűltek Láda Zoltánné dombóvári pedagógussal és annak 2018-ban megjelent, a magyar múltról, jelenről, kultúráról és nevelésről egyaránt tárgyilagosan szóló hiánypótló alkotásával, a Vipera az iskolában című könyvvel találkozhattak.
Az ötnapos szakmai konferencia nyilvános (ki)értékeléssel, köszönetnyilvánítással és a tanúsítványok kiosztásával ért véget. Természetesen, a jövő nyári folytatásban is bizakodva.
…
Mottó: „Aki szolgál, az kész az odaadásra, aki szeret, az odaadja magát, aki áldoz, magából ad a másiknak, és ezt a másik el tudja fogadni.” (Karácsony Sándor)
[Best_Wordpress_Gallery id=”24″ gal_title=”Anya töri 5.nap”]
A negyedik nap eseményei.
Írta és fényképezte: Martinek Imre (Hét Nap – vajdasági magyar hetilap)
Július nyolcadikán nyitotta meg kapuit Újvidéken a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete (VMPE) szervezésében megvalósuló XIX.Apáczai Nyári Akadémia Történelem és magyarság elnevezésű pedagógusi továbbképzés.
A korábban meghirdetett programkínálattól részben eltérő, ellenben változatlanul érdekfeszítő, húsba vágó, illetve bárminemű és mértékű köntörfalazásnak egy csöpp teret sem adó szakelőadások helyszíne volt az Apáczai Diákotthon telepi fiúkollégiumában zajló akkreditált pedagógusi továbbképzés.
Mottó: „Álmunkban ma is visszajárunk, nyugtalan, bús kísértetek. Holdtalan sötét éjszakákon bekószáljuk a hegyeket.” (Wass Albert: Hontalanság elégiája; – részlet)
A csütörtöki nyitóelőadást a törökbecsei Korenchy László és az adai Pecze Rózsa pedagógusok hozták. Egy, vetítéssel egybekötött erdélyi élménybeszámolót, melyhez a fotókat Wass Albert és Kemény János emlékére tett barangolásaik alkalmával készítették. Útban Istenszéke felé.
Mottó: „Az a nép, mely elveszti hitet és nyelvét, szolgává lesz.” (Guláchy Lajos)
Dulka Andor nyugalmazott beodrai történelemtanár, a képzés megálmodója és tizennyolc esztendőn keresztüli elhivatott főszervezője a magyar önazonosságot és a globalizáció hordalékait helyezte célkeresztbe. Értelemszerűen a megmaradás vállalható stratégiáit is felvázolva.
A negyedik nap első szakelőadásának tolmácsolója dr. Vizi László Tamás tanár úr volt. A Magyarságkutató Intézet tudományos főigazgató helyettese, a székesfehérvári Kodolányi János Egyetem rektorhelyettese ezúttal az 1918 őszén bekövetkező összeomlást és politikai földcsuszamlást vette górcső alá. Dr. Fejérdy András tanár úr, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docensének, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Történettudományi Intézet főmunkatársának és igazgatóhelyettesének szakelőadása az első világégés lezárását követő, százharminchárom napig fennálló rendszer, azaz a Tanácsköztársaság egyházpolitikáját vallatta.
A pedagógusi konferencia negyedik napja záróakkordjainak megszólaltatását ezúttal is Birinyi József jeles népzenekutató, hangszeres előadóművész, pedagógus, a Hungarikum Szövetség elnöke, illetve a Hungarikum törvény stratégiájának alkotója vállalta. Előadásában – a hallgatóközönséget énekhangilag is megmozgatva, a magyar népzene jellegzetességeiről és annak stílussajátosságairól, a hagyomány látvány és „hallvány” szemléletének párhuzamairól szólt. A vacsora után az egybegyűltek Birinyi tanár úr A tűznek nem szabad kialudni című, a kárpát-medencei magyarság kulturális és szellemi örökségét méltató UNESCO-díjas kisfilmjét láthatták.
(helyszíni tudósításunk az idei képzést lekerekítő péntek délelőtti események összefoglalásával zárul)
[Best_Wordpress_Gallery id=”23″ gal_title=”Anya töri 4.nap”]
XIX.Apáczai Nyári Akadémia – Történelem és magyarság. A harmadik nap eseményei.
Írta és fényképezte: Martinek Imre (Hét Nap – vajdasági magyar hetilap)
Két szakelőadás, egy honismereti kirándulás, illetve egy hangszerbemutatós – közös énekléses népzenei est képezte az Apáczai Diákotthon telepi fiúkollégiumában zajló akkreditált pedagógusi továbbképzés harmadik munkanapját.
Elsőként dr. Lőrinczi Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának Kárpát-medencei Magyar Oktatásért felelős helyettes államtitkára értekezett a nemzetben élés és Európában gondolkodás dialektikájáról, majd pedig Vajda Tamás, a Szegedi Tudományegyetem Szaklevéltárának igazgatója tartotta meg tényfeltáró előadását a szegedi egyetemisták 1914 – 1920 között teljesített katonai szolgálatairól. A délutáni órákban megvalósított honismereti kirándulás célállomása Beodra volt, ahol az ANYA részvevői a Karátsonyiak hagyatékába nyerhettek élményszerű bebocsáttatást. Ideértve a település gazdag múltjáról is számot adó Katárka Múzeumot, továbbá a Bűnbánó Szent Mária Magdolna tiszteletére felszentelt római katolikus templomot, melynek 1838 és 1842 közötti építtetését a falu kegyurai, Karátsonyi Lajos és László védnökölték anno. A kegyúri család sírboltja a szentély alagsorában található. Törökbecsére visszaérvén a csapat előbb a temetőkertben állított Hungária szobrot, majd gróf Leiningen-Westerburg Károly, az 1849. október 6-án Aradon kivégzett honvéd tábornok mellszobrát kereste fel. Ez utóbbi az 1804 és 1809 között felépített és Szent Klára Szűz tiszteletére felszentelt belvárosi római katolikus templom kertjében állíttatott. A terepen elhangzó, vonatkozó lexikális adalékokat Dulka Andor beodrai és Korenchy László törökbecsei pedagógusok tolmácsolták.
A napot Birinyi József jeles népzenekutató, hangszeres előadóművész, pedagógus és kultúrpolitikus egyedi és felejthetetlen, mintegy hetven különböző népi hangszert bemutató estje tette teljessé.
[Best_Wordpress_Gallery id=”18″ gal_title=”Anya töri 3. nap”]
A második munkanap összefoglalója helyszíni tudósítónktól
Írta és fényképezte: Martinek Imre ( Hét Nap – vajdasági magyar hetilap )
Július nyolcadikán nyitotta meg kapuit Újvidéken a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete (VMPE) szervezésében megvalósuló XIX.Apáczai Nyári Akadémia Történelem és magyarság elnevezésű pedagógusi továbbképzés.
Az Apáczai Diákotthon telepi fiúkollégiumában zajló akkreditált pedagógusi továbbképzés második munkanapja – az irodalmi töltetű hétfői nyitány után, a történelem szerelmeseihez kalibrálódott, a délelőtti programkeret első szakelőadásáról pedig a vajdasági magyar mozgóképes média képviselői is készítettek helyszíni összefoglalót.
A felkért előadók közül dr. Vizi László Tamás tanár úr, a Magyarságkutató Intézet tudományos főigazgató helyettese, a székesfehérvári Kodolányi János Egyetem rektorhelyettese Trianonról, a revízióról, a határkérdésről és az 1910 és 2010 közötti időintervallumban jegyzett nemzetegyesítési megnyilvánulásokról, illetve a magyar külpolitikának a két világháború közötti útkereséséről tartott érdekfeszítő és tárgyilagos összefoglalót.
Dr. Miklós Péter tanár úr a Szegedi Tudományegyetem főiskolai docense, a Juhász Gyula Pedagógusképző Kar címzetes főiskolai tanára, a hódmezővásárhelyi székhelyű Emlékpont intézményvezetője, valamint a Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ igazgatója a Tanácsköztársaság és a magyar irodalom, illetve a költészet és a rendszerváltozás „érintkezőpontjairól” tartott előadást. Ez utóbbit a hetven éve született Nagy Gáspár portréján keresztül méltatva. Dulics Sándor újvidéki villamossági mérnökember közbeiktatott kora délutáni tematikus előadásából a Nagy Háború emlékképei jöttek elénk. Történetesen az 1856 és 1919 között Ó-Kanizsának nevezett Magyarkanizsáról a k.u.k. (németül: kaiserlich und königlich) / cs. és kir. (magyarul: császári és királyi) hadseregbe berukkoltatott szépemlékű nagyapjának történetéből kirajzolódván.
A vacsoraszünetet megelőző előadás tolmácsolója dr. Vizi László Tamásné a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) országos elnökségi tagja, a székesfehérvári Tóparti Gimnázium és Művészeti Szakgimnázium igazgatója, Apáczai Csere János-díjas mester pedagógus, a székesfehérvári Kodolányi János Egyetem címzetes docense volt. Bemutatásra választott szakmai témaköre az NPK-nak mint Köztestületnek a működését és céljait, továbbá eddigi eredményeit, illetve jövőbeni célkitűzéseit prezentálta. A napot egy tematikus, az oral history elemeire épülő filmvetítés tette teljessé. A ’44-es magyarellenes vérengzések történeteit feldolgozó Katonai közigazgatás a Délvidéken című dokumentumfilmet, Dulka Andor nyugalmazott beodrai történelemtanár készítette.
[Best_Wordpress_Gallery id=”17″ gal_title=”Anya töri 2.nap”]
Így zajlott le a XIX. Apáczai Nyári Akadémia – Történelem és Magyarság első napja
Helyszíni tudósítónktól
írta és fényképezte: Martinek Imre (Hét Nap – vajdasági magyar hetilap)
Az első munkanap összefoglalója
Július nyolcadikán nyitotta meg kapuit Újvidéken a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete (VMPE) szervezésében megvalósuló XIX.Apáczai Nyári Akadémia Történelem és magyarság elnevezésű pedagógusi továbbképzés.
Az akkreditált pedagógusi továbbképzés helyszíne az Apáczai Diákotthon telepi fiúkollégiuma, a programok főszervezője pedig mgr.Viola Lujza nyugalmazott magyartanárnő. Az első munkanap nyitányában elhangzó áhítatot Kovács Csaba torontálvásárhelyi református lelkésznövendék, a Pápai Református Teológia negyedéves hallgatója tartotta, gondolatait a Lukács szerinti evangélium soraira (Lk.8,16-17) építve. A találkozó zenei művészeti többletéhez elsőként az újvidéki Habram fivérek, Ádám és Hunor járultak hozzá, akik hegedű-gordonka hangszerpárosként Johann Sebastian Bach Levegő című szerzeményét tolmácsolták. Az intézmény nevében Lukács Gabriella, a VMPE elnök asszonya köszöntötte az egybegyűlteket.
Az első nap előadói közül mgr.Viola Lujza Márai Sándor regényeiről tartott értekezést, dr.Pomozi Péter tanár úr, a budapesti ELTE BTK Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet docens pedig a nyelvtörténet, az őstörténet és a nemzeti identitás összekapcsolódásai után a 2017-ben indult, Magyar nyelvű otthon című kiadványsorozatának legújabb, a Felvidéket bemutató kötetén keresztül készített átfogó társadalmi korrajzot. A késő délutáni munkakeretben dr.Szijártó József kiskunlacházi mérnök úr helytörténeti tanulmánykötetének bemutatása került előtérbe, peregi és kiskunlacházi családi emlékeken keresztül idézve meg újra az első világháború egyes mozzanatait.
Az ismerkedési est a vacsora utáni percekben rajtolt.
[Best_Wordpress_Gallery id=”15″ gal_title=”Anya töri 1.nap”]