„Tapasztald, hogy továbbadhasd!”
Környezetnevelési és környezetvédelmi szakmai és módszertani továbbképzés
2021. július 12 – 17. Újvidék
A Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete és a magyarországi Környezet- és Természetvédelmi Oktatóközpontok Országos Szövetsége (KOKOSZ) idén tizedik alkalommal szervezte meg a ,,Tapasztald, hogy továbbadhasd!,, környezetnevelési és környezetvédelmi szakmai és módszertani továbbképzést. A műhelymunkák, csoportos foglalkozások, előadások és kirándulások témája ,, Globális fenntarthatatlanság (A mai világunk!),, volt.
Az Apáczai Diákotthon telepi fiúkollégiumának kibővített szárnyrésze adott otthont az egyhetes képzésen 30 , különböző szakterületen dolgozó a természet szeretete, védelme és nevelése iránt érdeklődő pedagógus részére.
Az ünnepélyes nyitórendezvényt az Újvidéki Rádió és Televízió konferenciatermében tartottuk meg ,ahol ünnepi műsor keretében Lukács Gabriella elnök asszony köszöntötte a jelenlévő vendégeket és pedagógusokat, majd Dr. Maruzsa Zoltán (államtitkár, Emberi Erőforrások Minisztériuma) , Dr. Szili Katalin (miniszterelnöki megbízott, az Országgyűlés volt elnöke, miniszterelnöki megbízott, Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács tiszteletbeli elnöke) és Vicsek Annamária (államtitkár, Oktatási, Tudományügyi és Technológiai Fejlesztési Minisztérium) – köszöntői hangzottak el.
Dr. Szili Katalin előadásában hangsúlyozta, a fenntartható fejlődés arról szól, hogy rendszerben tekintjük a gazdaságot, a társadalmat és ökológiai kérdéseket. Az egyéni felelősségvállalás fontos. A saját mikrokörnyezetünkben számtalan olyan dolog van amit meg tudunk tenni.(pl.zárd el a csapot, kapcsold el az égőt…). A nemzeti fenntartható fejlődés stratégia, felelősségi rendszereken keresztül fogalmazza meg kinek mi a teendője: az egyénnek, családnak,civil szervezeteknek, kormányzati szervezeteknek azon indikátorok tekintetében, mely térmészeti, épített környezet, gazdaság – és szociális területeken meg kell lépnie.
Szántai Lajos műveltségkutató, a népmesék világába kalauzolta a hallgatóságot A fenntarthatóság és népi műveltség kapcsolatát a népmesék jelképvilágán keresztül magyarázta. A népmesébe bele kell nőni,hangsúlyozta. Amilyen a nyelvünk olyan a gondolkodásunk, amilyen a gondolkodásmódunk olyan az anyanyelvünk.
Molnárné Kiss Anikó, gyakorló óvodapedagógusként példákkal alátámasztva mutatta be , hogyan alapozható meg fenntarthatóságunk magyar népmesékkel . A délutáni foglalkozáson bábok és hangszerek készültek természetes anyagokból
Bokodiné Kovács Katalin a népdalainkban megjelenő gyógynövényekről beszélt. Népdalokat énekelve keltette fel a hallgatóság figyelmét , közben elmondta milyen módon ismertethetjük meg e gyógynövények a gyerekekkel. A gyakorlati részben illatpárnát készítettek a pedagógusok
Lendvai Mária, előadásainak a Fenntartható életvitel (Váltsuk aprópénzre tudásunkat) és „Fenntarthatóság = szelektív hulladékgyűjtés?” címe már rámutatott arra, hogy aktívan kell cselekednünk. Nem csak egy látványos akcióval , hanem rendszerszinten kell változtatni, kis lépésekkel. Csökkenteni ökológiai lábnyomunkat. Földünk a szükségleteinket ki tudja elégíteni,de igényeinket nem.( csak a fontosat vásárolom, ha lehet megjavítom, komposztálok, ..) A szelektív hulladékgyűjtés csak végső megoldás amikor már más megoldás nincs. A környezetnevelés kémiai, biológiai, társadalmi, kulturális alapjai megtalálhatóak minden tananyagban,csak a pedagógusoknak kell a gyermekek életének pontjaihoz kötni.
Murányi Sándor gyógypedagógus előadásában a ,,Fenntarthatóság és népi kultúra a fogyatékosok környezeti nevelésében,, hangsúlyozta, hogy a pedagógusnak több esélye van környezettudatos egyént nevelni fogyatékos gyerekből, mint egy ép gyerekből.A fogyatékos gyerek őszinte, hiszékeny s az általa kedvelt pedagógus szava *szent*. A fogyatékosság típusa határozza meg a népi kulturában való részvétel formáját,lehetőségét. Közösségi játékok, szituációs játékok gyakorlatával, beszéd és mozgáskultúra fejlesztésével, felépítve az évkör ünneprendszerébe ( a keresztény kutúrára alapozva: karácsony, húsvét..) énekkel , néptánccal, zenével készültek az iskolai ünnepek megünneplésére.. A fogyatékosok részére működtetett mezőgazdasági szakiskoláről szólva megemlítette, hogy ott fenntartható mezőgazdasági tevékenység folyt ahol minden visszaforgatható Környezetkímélő technikákat alkalmaznak. Az évkörnek megfelelően van felépítve a tanulás is, a gazdálkodás s az ünnepek is.
Zaja Péter és Prágai Róbert, Visnyeszéplak, az önfenntartó falu polgáraiként saját tapasztalataikat mondták el. Bemutatták közösségüket, ezzel pedagógusaink betekintést nyerhettek mindennapjaikba . A jól működő közösség kulcsa, az alkalmazkodás. A közös munka csiszolja a közösséget eggyé. A település lakói tanfolyamokon próbálják elsajáttani a kézműves tevékenységek fortélyait. Hagyományos növény-, állattenyésztéssel, gyümölcstermesztéssel, méhészkedéssel foglalkoznak. Hagyománytisztelő közösség ahol az egyén az önazonosságát ,identitását a közösség által éli meg.
Molnár Zoltán közoktatási szekértő a mai világ globális fenntarthatatlanságáról tartott előadásában kifejtette ,hogy a mai világban szinte semmit sem tehetünk úgy, hogy annak ne legyen környezeti következménye. Mi a megoldás? Fontos ,hogy odafigyeljünk, s a környezeti szempontokat a teljes életciklusban vizsgáljuk. (*bölcsötöl-bölcsőig*). Fentarthatósági vizsgálattal megállapítjuk, valóban szükségleteket elégít ki, vagy csak igényeinket. Ha valóban szükségleteket, akkor együtt kell meggondolni a gazdasági, társadalmi s környezeti szempontokat. Vannak ekölcsi-etikai vonatkozásai is a fenntarthatóságnak,tehát magunkból kell kiindulni, a helyes értékrendet kell kialakítani. Minél több ember él harmóniában természeti s társadalmi környezetével,annál kiegyensúlyozottabb lesz létezésünk
Az előadást követően véleménycserére, a képzés értékelésére és a tanúsítványok kiosztására került sor. A huszonegyedik Apáczai Nyári Akadémia sikeresen végződött. Új tapasztalatok és tudás birtokában kezdünk neki a következő évi képzésünk szervezésének,
Bertalan Zsuzsanna
szervező
