XXII. Apáczai Nyári Akadémia – Osztályfőnöki képzés

1. nap - megnyitó

Az osztályfőnöki továbbképzés résztvevői a lánykollégium elől indultak az Újvidéki Rádió és Televízió épületébe, ahol az előcsarnokban gyülekeztek és regisztráltak.

10 órakor az ünnepélyes megnyitó, melyet Szabó Gabriella vezetett, a meghívott vendégek üdvözlésével kezdődött. A Himnusz elhangzása után Harmath Károly ferences szerzetes tartott áhítatot, majd Nagy Margit, a VMPE tiszteletbeli elnökének kitartásra biztató szavai hangzottak el. Köszöntők következtek: Lukács Gabriella, a VMPE elnöke, Fekete Irén, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke (az összes kárpát-medencei pedagógusszervezet nevében), és Kiss Dávid, az elnöki kabinet képviseletében szóltak az elmúlt és az eljövendő munkáról. Ezután Váci Mihály: Még nem elég! című versét hallottuk Sziveri Éva tolmácsolásában.

Az érdemi munka a továbbképzések szervezői, Viola Lujza (Történelem és magyarság) és Kávai Bózsó Ildikó (Osztályfőnöki képzés) bevezető szavaival vette kezdetét. Ezek után Dr. Gloviczki Zoltán, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora tartott előadást: Él a nemzet… címmel.

Az ebéd és kávészünet után az RTV új épületét mutatták be a házigazdák.

Kerekes Barnabás, az Anyanyelvápolók Szövetségének társelnöke Mindegy…? talányos címmel tartott érdekfeszítő előadást arról, hogy mindegy-e, hogy mi hagyja el a szánkat? Sok-sok élőbeszédből, rádió- és tévéműsorból vett példával szemléltette, hogy talán mégse mindegy, hogyan beszélünk.

Kerekes Barnabás, az Anyanyelvápolók Szövetségének társelnöke

Őt követően Dr. habil Varga László, a Benedek Elek Pedagógiai kar dékánja beszélt kimerítően az Örömpedagógiáról.

Dr. habil Varga László, a Benedek Elek Pedagógiai kar dékánja

Ezek után a két képzés különvált.

Írta: Viola Lujza

2. nap

A keddi nap délelőttje Molnár Zoltán közoktatási szakértő előadásával indult, aki Somoskőújfaluról látogatott el hozzánk. Fő témája az alábbi volt: A „ Modern problémák “ okai és kezelésük. Többet megtudhattunk az iskolákról, bölcsödékről. Illetve felmerült pár kérdés , melyek a következők: Mi volt az oktatás eredeti célja? Milyen legyen egy pedagógus?

Ezt követően Dr. habil Varga László PhD dékán, egyetemi docens gondolatébresztő előadását hallhattuk. A neuro- illetve a reflektív pedagógia állt mondandója középpontjában. Mindemellett megvizsgáltuk a pedagógusszerep alkotóelemeit is. Előadása végén egy tanulságos történetet is felolvasott a hallgatóságnak, mely igazán a szívünkhöz szólt. Ő és kedves felesége Sopronból érkeztek hozzánk.

A délelőtt harmadik előadója Kozma Szabolcs okleveles gyógypedagógus, oligofrenopedagógiai – logopédia szakos tanár volt, aki a GYMSM Pedagógiai Szakszolgálat Pannonhalmi Tagintézményének igazgatója. Előadása a „Tehetséggondozás más kép/másképp“ címet viselte. Szó esett a tehetség fogalmáról, annak összetevőiről. A gyorsan tovaszálló másfél óra végén egy közös éneklésre invitált bennünket.

Ebéd után fakultatív program következett.

Majd este nyolc órától Lukács Attila mutatta be az általa készített természetfilmet, mely a Natura Pannonica filmsorozat második évadának utolsó része volt. Ezalatt gyönyörködhettünk a csodásabbnál csodásabb parányi, illetve testesebb élőlényekben, melyek a közvetlen környezetünkben élnek.  Felhívta a figyelmet arra is, hogy csak úgy tudjuk megvédeni a még megmaradt természeti kincseinket, hogyha megismerjük azokat. Egy rendkívül szívmelengető, gondolatébresztő és tanulságos másfél órát köszönhetünk neki.

3. nap

Szerda délelőtt két előadással érkezett hozzánk Kozma Szabolcs okleveles gyógypedagógus, oligofrenopedagógiai – logopédia szakos tanár, aki a GYMSM Pedagógiai Szakszolgálat Pannonhalmi Tagintézményének igazgatója. Előadásai a következő címeket viselték: „ Szenzoros integrációs terápiák “ illetve „Integráció – inklúzió, szegregáció”. Főként az érzékszerveké volt a főszerep ebben a pár órában, hiszen különféle interaktív és játékos feladatokkal, történetekkel illetve videókkal ismertette a gyermekek ilyen téren való fejlődésének fontosságát. Előadásainak végén közös éneklésre invitálta a hallgatóságot.

Az ebédet fakultatív program követte. Elsősorban résztvevőink kirándulásra mehettek, melynek helyszíne Maradék volt, mely a Szerémségben helyezkedik el. Másodsorban akinek társalgáshoz, Újvidékkel való megismerkedéshez, sétához volt inkább kedve, az ezzel a lehetőséggel is élhetett.

A nap egy népzenei esttel zárult.

4. nap

A csütörtök Bori Mária, iskola pszichológus, előadásával indult, mely a következő címet viselte: “Hogyan látják diákjainkat a pedagógusok, és miért fontos ez a kérdés?”. Az előadónő Temerinből látogatott el hozzánk.

Bori Mária, iskola pszichológus

A délelőtt folyamán köreinkben köszönthettük még Dr. Kulcsár Sarolta kutatót, tanárt, aki Zentáról érkezett. “Az vagyok, aki vagyok”- Identitáskeresés és önbizalomhiány a diákok körében osztályfőnök szemmel, előadásával igazán lényeges témákra derített fényt.

Ebéd után Mengyán Pletikoszity Ildikó, pszichológus, tartott előadást az érdeklődőknek. A téma az alábbi volt: “Autodestruktív magatartásformák gyerekeknél”. Roppant tanulságos  egy órában lehetett részünk.

A nap negyedik előadója Herédi Károly volt, aki magyartanárként dolgozik. “Az irodalmi szövegek szerepe az osztályfőnök munkájában” elnevezésű előadásával nem mindennapi dolgokra derített fényt, mindezt egy órában.

Ezek után érkezett Herédi Károly: “Vajdasági ládafia” könyvbemutatója.

5. nap

A délelőttöt Kávai Bózsó Ildikó magyartanár előadása és műhelymunkája kezdte, melynek során megismerkedtünk a drámapedagógia szerepével az osztályfőnök munkájában, és gyakorlatban is kipróbálhattuk milyen az, amikor a drámapedagógia elemeit alkalmazva járunk körül egy adott problémát.

 Utána az ANYA utolsó előadásában a természeté volt a főszerep. Lukács Attila és fia Lukács Áron mutatta be az Egretta Természetfotós Csoport munkáját, honlapját, gyönyörű fotóit, azzal a céllal, hogy felhívják a figyelmet arra, milyen fontos figyelnünk, megismernünk és őriznünk a körülöttünk levő élővilágot.

Az osztályfőnöki képzés a továbbképzés kérdőíveken keresztül történő értékelésével, és a tanúsítványok kiosztásával zárult.

Kávai Bózsó Ildikó pénteki beszámolója

Írta: Lukács Anna
Fényképezte: Lukács Attila és Lukács Áron

Felvételi pályázat az Apáczai Diákotthonba a 2022/2023-as tanévre

Az újvidéki Apáczai Diákotthon pályázatot hirdet egyetemi hallgató, valamint középiskolás lányok és fiúk felvételére a 2022/2023-as tanévben

Pályázni a Felvételi jelentkezési lap kitöltésével lehet. A Felvételi jelentkezési lapot és az ott feltüntetett mellékleteket  postai úton az Apáczai Diákotthon, 21000 Novi Sad, Ćirpanova 54., vagy szkennelve a nsvmpe@gmail.com e-mail címre várjuk, illetve a lentebb található űrlap segítségével is eljuttathatjátok hozzánk a dokumentumokat.

A pályázat beérkezésének  határideje KÖZÉPISKOLÁSOK számára: 2022. augusztus 26.

A pályázat beérkezésének  határideje EGYETEMISTÁK számára: 2022. október 28.  

További információkért keressék bizalommal munkatársainkat a +381 21 4790 640-es telefonszámon, munkanapokon 8-tól 14 óráig. 

A Diákotthon 2000-ben nyitotta meg kapuit azon magyar ajkú fiatalok előtt, akik tanulmányaikat az Újvidéki Egyetemen folytatják. Intézményünk két különálló részre, egy lány- és egy fiúkollégiumra tagolódik. Névadója Apáczai Csere János, a magyar művelődés kiemelt személyisége, a tudományosság és nevelés úttörője, az első magyar enciklopédista. A kollégiumban 4 ágyas szobákra osztva 80 diák számára tudunk lakhatási lehetőséget biztosítani. Lakóinknak mosógéppel ellátott fürdőszobák állnak rendelkezésükre. Konyháink jól felszereltek, lehetőség van főzésre, sütésre, a hűtőszekrényekben pedig bármilyen friss- és fagyasztott étel tárolható. A tágas és kényelmes tanulószobákban lakóink zavartalanul tanulhatnak, ami során a több ezer kötetet számláló könyvtárunk is rendelkezésre áll. Minden bentlakónk számára biztosítjuk az ingyenes számítógép-használatot, a nyomtatás és a fénymásolás lehetőségét. A diákotthon egész területén kitűnő sebességű internet-szolgáltatás biztosított.

A diákotthon a Maradéki Református Egyházközség tulajdona, működtetője a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete. Hetente ökumenikus jellegű áhítatokat és ismeretterjesztő előadásokat tartunk. Meghívott előadóink elismert vajdasági és magyarországi szakemberek. Szabadidős programjaink közé tartoznak a táncestek, filmvetítések, jótékonysági munkák, közös főzőcskézések, kulturális rendezvények látogatása. A nyári szünidőben a diákotthon lakói közös külföldi kiránduláson vehetnek részt, valamint nemzetközi oktatási programokhoz csatlakozhatnak.

A diákotthon nyelve a magyar, elvárásaink pedig: a keresztyéni értékek szerinti viselkedés, szorgalmas tanulás és a házirend betartása, az előadásokon való részvétel.

A kollégium eddigi lakóinak is újra kell pályázniuk. Az első alkalommal pályázó diákokat személyesen fogadjuk kollégiumi látogatásra, időpont egyeztetés után.

XXII. Apáczai Nyári Akadémia – „Tapasztald, hogy továbbadhasd!” környezetnevelési program

Környezetnevelési és környezetvédelmi szakmai és módszertani továbbképzés

A Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete és a magyarországi Környezet- és Természetvédelmi Oktatóközpontok Országos Szövetsége (KOKOSZ) idén tizenegyedik alkalommal szervezte meg a ,,Tapasztald, hogy továbbadhasd!” környezetnevelési és környezetvédelmi szakmai és módszertani továbbképzést. A műhelymunkák, csoportos foglalkozások, előadások és kirándulások témája A magyar népi kultúra (Mint fenntartható társadalmi modell) volt.

Az Apáczai Diákotthon telepi fiúkollégiumának kibővített szárnyrésze adott otthont az egyhetes képzésen 30, különböző szakterületen dolgozó a természet szeretete, védelme és nevelése iránt érdeklődő pedagógus részére.

Az ünnepélyes nyitórendezvényt az Újvidéki Rádió és Televízió konferenciatermében tartottuk meg, ahol ünnepi műsor keretében Lukács Gabriella elnök asszony köszöntötte a jelenlévő vendégeket és pedagógusokat majd Dr. Szili Katalin (miniszterelnöki megbízott, az Országgyűlés volt elnöke, miniszterelnöki megbízott, Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács tiszteletbeli elnöke) köszöntötte a jelenlévőket s tartotta meg előadását.

Lukács Gabriella, a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesületének elnöke

Dr. Szili Katalin előadásában hangsúlyozta, a fenntartható fejlődés arról szól, hogy rendszerben szemléljük a gazdaságot, a társadalmat és ökológiai kérdéseket. Az egyéni felelősségvállalás fontos. A saját mikrokörnyezetünkben számtalan olyan dolog van amit meg tudunk tenni. A nemzeti fenntartható fejlődés stratégia, felelősségi rendszereken keresztül fogalmazza meg kinek mi a teendője: az egyénnek, családnak,civil szervezeteknek, kormányzati szervezeteknek azon indikátorok tekintetében, mely térmészeti, épített környezet, gazdaság – és szociális területeken meg kell lépnie.

Dr. Szili Katalin, miniszterelnöki megbízott, az Országgyűlés volt elnöke

Szántai Lajos műveltségkutató, a népmesék világába kalauzolta a hallgatóságot A fenntarthatóság és népi műveltség kapcsolatát a népmesék jelképvilágán keresztül magyarázta. A népmesébe bele kell nőni, hangsúlyozta. Amilyen a nyelvünk olyan a gondolkodásunk, amilyen a gondolkodásmódunk olyan az anyanyelvünk.

Szántai Lajos, műveltségkutató

Molnárné Kiss Anikó, gyakorló óvodapedagógusként példákkal alátámasztva mutatta be, hogyan alapozható meg fenntarthatóság mindennapjainkban.

Lendvai Mária, előadása a Termények és termések a pedagógusok gyakorlati tudását gyarapította ritka, a múltban használt s a mai világban újra asztalra kerülő gabonafélékről s termésekről.

Molnár Zoltán közoktatási szekértő a mai világ globális fenntarthatatlanságáról tartott előadásában kifejtette, hogy a mai világban szinte semmit sem tehetünk úgy, hogy annak ne legyen környezeti következménye. Valóban fenntartható, amit annak mondanak? kérdésre a jelenlévők műhelymunka keretein belül keresték a választ. Mi a megoldás? Fontos, hogy odafigyeljünk, s a környezeti szempontokat a teljes életciklusban vizsgáljuk. (*bölcsötöl-bölcsőig*). Fentarthatósági vizsgálattal megállapítjuk, valóban szükségleteket elégít ki, vagy csak igényeinket. Ha valóban szükségleteket, akkor együtt kell meggondolni a gazdasági, társadalmi s környezeti szempontokat. Vannak erkölcsi-etikai vonatkozásai is a fenntarthatóságnak, tehát magunkból kell kiindulni, a helyes értékrendet kell kialakítani. Minél több ember él harmóniában természeti s társadalmi környezetével, annál kiegyensúlyozottabb lesz létezésünk.

Az előadást követően véleménycserére, a képzés értékelésére és a tanúsítványok kiosztására került sor. A huszonkettedik Apáczai Nyári Akadémia sikeresen végződött. Új tapasztalatok és tudás birtokában kezdünk neki a következő évi képzésünk szervezésének,

Bertalan Zsuzsanna, szervező

XXII. Apáczai Nyári Akadémia – Történelem és magyarság képzés

1. nap - megnyitó

A Történelem és magyarság tanári továbbképzés résztvevői a fiúkollégium elől indultak az Újvidéki Rádió és Televízió épületébe, ahol az előcsarnokban gyülekeztek és regisztráltak.

10 órakor az ünnepélyes megnyitó, melyet Szabó Gabriella vezetett, a meghívott vendégek üdvözlésével kezdődött. A Himnusz elhangzása után Harmath Károly ferences szerzetes tartott áhítatot, majd Nagy Margit, a VMPE tiszteletbeli elnökének kitartásra biztató szavai hangzottak el. Köszöntők következtek: Lukács Gabriella, a VMPE elnöke, Fekete Irén, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke (az összes kárpát-medencei pedagógusszervezet nevében), és Kiss Dávid, az elnöki kabinet képviseletében szóltak az elmúlt és az eljövendő munkáról. Ezután Váci Mihály: Még nem elég! című versét hallottuk Sziveri Éva tolmácsolásában.

Az érdemi munka a továbbképzések szervezői, Viola Lujza (Történelem és magyarság) és Kávai Bózsó Ildikó (Osztályfőnöki képzés) bevezető szavaival vette kezdetét. Ezek után Dr. Gloviczki Zoltán, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora tartott előadást: Él a nemzet… címmel.

Az ebéd és kávészünet után az RTV új épületét mutatták be a házigazdák.

Kerekes Barnabás, az Anyanyelvápolók Szövetségének társelnöke Mindegy…? talányos címmel tartott érdekfeszítő előadást arról, hogy mindegy-e, hogy mi hagyja el a szánkat? Sok-sok élőbeszédből, rádió- és tévéműsorból vett példával szemléltette, hogy talán mégse mindegy, hogyan beszélünk.

Kerekes Barnabás, az Anyanyelvápolók Szövetségének társelnöke

Őt követően Dr. habil Varga László, a Benedek Elek Pedagógiai kar dékánja beszélt kimerítően az Örömpedagógiáról.

Dr. habil Varga László, a Benedek Elek Pedagógiai kar dékánja

Ezek után a két képzés különvált.

A Történelem és magyarság a fiúkollégium épületében Dsc. Takács Miklós újvidéki származású régész előadásával folytatódott, „Partes Inferiores” címmel, a Kárpát-medence déli része középkori településrégészetéről.

Dulka Andor: Az úgy volt, hogy… című előadásával zárult a nap szakmai része. Az Egy konfliktus anatómiája alcímet viselő előadás sok hivatkozással, filmmel, fényképpel próbált rávilágítani napjaink aktuális problémáira.

A temerini Dalárda férfikórus nótaestjével zárult az első napunk.

2. nap

A kedd délelőttöt a budapesti ELTE BTK Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézetének docense, a Magyarságkutató Intézet Magyar Nyelvtörténeti Kutatóközpontjának igazgatója, Dr. Pomozi Péter töltötte ki, aki évek óta vendége a Történelem és magyarság továbbképzésnek. A Kárpát-medencei magyar identitás és kulturális folytonosság megjelenéséről hallhattunk, három új gimnáziumi magyar nyelv tankönyvben. A másik előadás a Milyen lehetett a magyar nyelv, hogyan beszélhettek a magyarok a kora Árpád-korban? címet viselte. A sok adattal, humorral, rajzfilmrészlettel illusztrált előadást érdeklődéssel hallgatták a jelenlévők.

Ebéd után Juhász Judit, az Anyanyelvápolók Szövetségének elnöke mutatkozott be. A szakmai életrajza igen tanulságos volt, ezen kívül a Kárpát-medencei anyanyelvi versenyekről és táborokról is kimerítő beszámolót kaptunk. Közösen elgondolkoztunk az együttműködés lehetőségeiről is a versenyek és a magyar nyelv hete megszervezése kapcsán. Előadása címe egy kárpátaljai kislány szájából elhangzott mondat volt: A magyar a hűség nyelve.

A Magyaróra főszerkesztője, Fráter Zoltán irodalomtörténész bemutató előadást tartott a szakfolyóiratról. A továbbképzésen részt vevő tanárok nagyszámú folyóiratot és más kiadványokat kaptak ajándékba.

A keddi napot a Védett Társadalom Alapítvány bemutatkozása zárta. Földi László, az alapítvány elnöke és Földi-Kovács Andrea beszélt az alapítvány munkájáról. Elmondták azt is, hogy a család, a hit, az élet, a hagyományos értékek és a rend védelme van a tevékenységük központjában.

3. nap

A szerda délelőtt dr. Ujváry Gábor, a VERITAS Történelemkutató Intézet és Levéltár intézetvezetője előadásával kezdődött. Az első rés a trianoni falon: a soproni népszavazás és annak előzményei címen. Az előadó a tőle megszokott alapossággal beszélt a témáról. Dr. Császtvay Tünde, a budapesti ELTE BTK Irodalomtudományi Intézet főosztályvezetője a (történelmi) múltunk megőrzési lehetőségének nevezte a történelmi regényeket a Gárdonyi és Mikszáth feladványa a XIX. század végén és fordulóján: történelem + regény = ? című előadásában. Több stílusirányzat alkalmazta és máig is él a történelmi realizmus, a „dicső” kor megjelenítése, ami a nemzeti identitás erősítésére szolgál.

A szerda délután már hagyományosan a kirándulásé. Az idén a szerémségi Maradékra látogattunk, ahol Halász Dániel tiszteletes volt a vendéglátónk. Tőle-általa megismertük Maradék történetét, az iskola, óvoda múltját és jelenét. A kirándulás második felében megnéztük a krusedoli pravoszláv kolostort, valamint a Banstol település bejáratánál épülő orosz stílusú hagymakupolás Mária Magdolna templomot, ismertebb és nem hivatalos nevén a Putyin-templomot.

Megálltunk a katolikus Tekija búcsújáró helyen, ahol a gondnok bemutatta a templomot, majd rövid ima után elénekeltük a katolikus magyarság néphimnuszát a „Boldogasszony Anyánk” kezdetűt.

A nap Micsik Béla, a Népművészet Ifjú Mestere hangszerbemutatójával zárult, ahol vendége volt Ördög Lóránt.

4. nap

Dr. Zakar Péter, a Szegedi Tudományegyetem rektorhelyettese évek óta visszajáró előadónk. Az idén két előadással örvendeztette meg a hallgatóságot: Megtorlás (1848-1867), a szabadságharccal kapcsolatos megtorlások története, és Kossuth Lajos élete (1802-1894) cíművel. Utána a „történelmes napon” Vajda Tamás, a Szegedi Tudományegyetem Egyetemi Levéltárának vezetője Egyetemalapítás a dualizmus politikai rendszerében címmel tartott előadást arról, hogy az országgyűlés, a minisztérium, a király és a civil szféra hogyan működött együtt a kolozsvári egyetem 1872-es megalapításában. Vajda Tamás második előadása a „Száz éve kezdődött…” címet viselte, és gróf Klebelsberg Kuno szerepéről beszélt a modern vidékpolitika és vidékfejlesztés kialakulásában. A hallgatóság sok kérdést tett föl a falusi/tanyasi iskolák és a vidékfejlesztés kapcsán.

Ebéd előtt még meghallgattuk a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár bemutatását Dr. Szakály Sándor  kutatóprofesszor, a VERITAS  főigazgatója impresszív előadásában.

Délután Fekete Tamás tartott előadást A családfakutatás módszertana és modern lehetőségei a vajdasági magyarság vonatkozásában címmel. Példaként Kosztolányi Dezső családfáját elemezte, rámutatva a digitális keresési lehetőségekre.

Vacsora után az évek óta elmaradhatatlan 1944/45-ös magyarirtás témaköréből néztük meg Légvári Sándor (eddig még sehol nem vetített) vallomását A keresztállító ember címmel. Az oral history – beszélő történelem kategóriájába tartozó film készítője Dulka Andor, nyugalmazott történelemtanár.

5. nap

A XXII. Apáczai Nyári Akadémia Történelem és magyarság tanári továbbképzésének utolsó napja rendhagyóan kezdődött. Dr. Minya Károly, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságának tagja, a Nyíregyházi Egyetem Magyar Nyelvészeti Intézeti Tanszék igazgatója nem tudott személyesen jelen lenni a továbbképzés helyszínén, ezért video kapcsolatot alakítottunk ki vele. Az új szavakról tartott kimerítő előadást Az új szavak megítélése. Oltakozik, okosrózsafüzér és appol címmel. A hallgatók főleg az internet világából származó szavakról kérdezték az előadót.

Dr. Magyari Sára, a Partiumi Ke­resz­tény Egyetem tanára volt utolsó előadónk az idei ANyAn: Iskola férfiak nélkül. A női és férfikommunikáció az oktatásban. Sok praktikus tanácsot, a többéves tanítói és tanári munka tapasztalatát is élvezetes módon adta át a hallgatóságnak.

Az értékelés alkalmával mgr. Viola Lujza, a továbbképzés szervezője elmondta, hogy férjével, Dulka Andor történésszel 21 éve szervezik a Történelem és magyarság tanári továbbképzést, és talán először fordult elő, hogy a magyar témájú előadások túlsúlyba kerültek. Hét volt belőlük, míg a kimondottan történelmi témájúakból csak hat. Elhangzott három művelődéstörténetinek mondható előadás, bemutatkozott a Védett Társadalom Alapítvány, a Magyaróra irodalmi folyóirat és a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár. Volt népzenei est és „mesélő történelem” is, A keresztállító ember (filmvetítés). Kirándultunk Maradékra és környékére.

Viola Lujza azt is elmondta, hogy sokkal több fiatal, aktív pedagógus kellene, hogy látogassa a magas színvonalú továbbképzést. És reményét fejezte ki, hogy az évek során hiánypótló továbbképzésből értékközvetítő továbbképzéssé fejlődött Történelem és magyarság szellemiségét és értékrendjét a továbbiakban is megtartja.

Írta: Viola Lujza
Fényképezte: Lukács Attila és Lukács Áron

XXII. Apáczai Nyári Akadémia – „Tapasztald, hogy továbbadhasd!” környezetnevelési program

1. nap - megnyitó

A mai világunk kihívásaival is összhangban áll, de ugyanakkor a Kárpát-medencei magyarság identitásmegőrzésének és identitástudatának a fejlődését is szolgálja a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesületének szervezésében tegnap megkezdett XXII. Apáczai Nyári Akadémia, hangsúlyozta az eseménysorozat megnyitóján a Vajdasági Rádió és Televízió péterváradi székházában dr. Szili Katalin magyar miniszterelnöki megbízott. Mint mondta, jelenlétével is ismét megerősíteni próbálja a magyar kormányzatnak azt az elhatározását, mely az alaptörvényben foglaltakon alapszik, miszerint Magyarország felelősséget kíván vállalni a határain túl élő magyar közösségekért is, részt kíván venni boldogulásuk, megmaradásuk szavatolásában. Ezenkívül azonban az is egy rendkívül fontos témának számít, hogy hogyan képzeljük el magunkat a mai világban, s ezekkel a kérdésekkel foglalkozik a nyári akadémia, de maga az alaptörvény is kitér a fenntartható fejlődés szavatolásának a fontosságára.

Az Apáczai Nyári Akadémia ünnepélyes megnyitója
Megnyitó

– Nagy kérdés, hogyan tudjuk a jelenleg rendelkezésre álló erőforrásoknak köszönhetően magunk és gyermekeink, unokáink számára szavatolni azt: a szülőföldön maradáson túl lehetőség nyíljon arra is, hogy egy megfelelő életminőséget teremtsenek maguknak. Az erőforrások végesek, klímaváltozás fenyeget mindannyiunkat, a téma tehát aktuálisabb nem is lehetne. Nagyon fontos előrelépést jelentett Magyarországon a 2013-as fenntartható fejlődési stratégia, mely a rendszerszerű kihívásokra rendszerszerű válaszok adását irányozta elő – értékelte Szili.

Dr. Szili Katalin, miniszterelnöki megbízott, az Országgyűlés volt elnöke

A gazdasági, a társadalmi-szociális, vagy az ökológiai problémákra meg kell találni az összefüggéseket mutató megoldásokat, a gazdaság nyilvánvalóan eszköznek számít arra, hogy az emberek boldogulását segíteni tudjuk, az erőforrások azonban a kimerülés felé haladnak, hiszen a kimutatások szerint ma az emberiség 1,7 bolygót használ, miközben csak egyetlen egy bolygó áll a rendelkezésünkre, húzta alá Szili.

– Kulcskérdésnek számít, hogyan tudjuk a megszerzett tudást átadni az új generációknak, kétségkívül rendkívüli szerepe van az edukációnak. Az, hogy hogyan kell vigyáznunk a bolygóra, a saját környezetünkre, mit tehetünk lokálisan, mit regionálisan, nagyban függ a megszerzett tudástól, s kitüntetett szerep jut a pedagógusoknak a kérdések megválaszolásában. Az akadémiát tehát két szempontból is fontosnak találom: egyrészt létezik egy Kárpát-medencei gondolkodás, egy nemzethez való ragaszkodás, másfelől a jelen kihívásaira megpróbálunk a kornak megfelelő, modern válaszokat adni.

A FIATALOK EGYHARMADÁT AGGASZTJA A KLÍMAVÁLTOZÁS

Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt az egyik legutóbbi közvélemény-kutatást, melynek értelmében a megkérdezett fiataloknak a harminc százaléka kifejezetten szorong a klímaváltozás miatt, mutatott rá Szili Katalin. Fontos, hogy nemzetünket egészséges fiatalok alkossák, jövőjük érdekében nekünk már a jelenben felelősséget kell tudnunk vállalni azért, hogy a jövőben ők majd ugyanolyan kényelmesen, szorongás nélkül élhessenek a bolygón, ahogyan mi tehetjük.

TANTEREM ÉS LELKIVILÁG

A két héten át zajló előadásokat négy témára bontották egyébként, az első hetet a fenntarthatósággal és a természettudományokkal kapcsolatos előadások, a másodikat pedig a történelmi és magyarságkutatási, továbbá az osztályfőnöki képzésről szóló előadások töltik ki. Lukács Gabriella, a VMPE elnöke kifejezetten lényegesnek nevezte a fenntarthatósággal kapcsolatos előadásokat, mint mondta, amennyiben mi magunk nem tanuljuk meg, hogyan viszonyuljunk megfelelően a környezetünkhöz, a nemtudás igenis megbosszulja magát, visszavág a környezetünk. Mint mondta, az itt szerzett tapasztalatokat, az előadásokon hallottakat remélhetőleg minden tanár alkalmazni tudja majd saját munkakörnyezetében. A másik lényeges témája az idei akadémiának a kémia, fizika, matematika területén alkalmazható új módszertani eljárások bemutatása, ami kissé hiánypótló szerepet is betölt, nem áll ugyanis elegendő ilyen tapasztalat manapság a tanárok rendelkezésére. A második hét fókuszában a történelem és az osztályfőnöki képzés áll majd, utóbbit azért nevezte Lukács fontosnak, mert a tanárnak nemcsak az osztályteremben kell megfelelően helyt állnia, hanem a tanulók, gyermekek lelkivilágában is, ehhez nyújt majd segítséget ez a képzés. Mint mondta, mintegy száz tanár jelentkezett az idén az akadémiára, s ötvennél is több belföldi és magyarországi előadó igyekszik majd átadni a tudását.

Lukács Gabriella, a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesületének elnöke

INFORMÁCIÓSZERZÉS ÉS TAPASZTALATCSERE

Az előadók készen állnak arra, hogy bemutassák saját tapasztalatikat. Dr. Róka András főiskolai docens, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Kémiai Intézetének tagja érdeklődésünkre elmondta, izgalmas témát hozott, mely az általános műveltséghez is tartozik, de a főiskolai képzéshez is alapokat ad, a testhőmérsékletnek és az emberi testben zajló kémiai reakcióknak a hatásaival foglalkozik. Hogyan épülhet fel egy tulajdonképpeni biológiai tüzelőanyag-cella azokra a fizikai, kémiai és biológiai folyamatokra, amik ezt a csodát megvalósítják, avagy: sejtszinten, mitokondrium-szinten valóban elektromos „herkentyűk” vagyunk – s mindez nem éppen köztudott, adott ízelőt a magyar vendégelőadó.

Zelenka Angéla, a temerini Kókai Imre Általános Iskola biológiatanára a környezetvédelemmel kapcsolatos tapasztalatszerzési képzésre jelentkezett, szerinte minden ember számára egyformán fontos az, hogy folyamatosan tanuljon, képezze magát. Azon túlmenően, hogy új információk sokaságát szerezhetik meg egy-egy ilyen jellegű foglalkozáson a résztvevők, az is lényeges, hogy találkoznak egymással a vajdasági pedagógusok, munkával kapcsolatos tapasztalatokat cserélnek, beszélnek meg egymással, fogalmazott nyilatkozatában Zelenka.

2. nap

A keddi nap első előadójaként Molnár Zoltánt, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács tagját, köszönthettük köreinkben. Egy fiktív vásárlókörútra invitálta a hallgatóságot. Ezzel szemléltetve azt a tényt, miszerint hatalmas tudatosságot igényel az, ha valaki egészségesen szeretne táplálkozni. Szó esett az E-számokról, azok jótékony illetve kártékony hatásairól. Rendkívül tanulságos egy órában lehetett részünk.

Őt követte Lendvai Mária környezeti nevelő tanár. “Termények, termések régen és ma”  című előadásával ráébresztette a hallgatóságot arra, hogy rendkívül sokat taulhatunk elődeinktől. Többek között mértékletességet, hulladékmentességet, ismereteink bővítését, összefogást. Mindezek mellett megismerkedhettünk különféle gabonákkal, azok termésével és termesztésével. Szó került még egyéb zöldségfélékről és azok felhasználásáról is.

Lendvai Mária, környezetnevelő tanár

A nap utolsó előadójaként Dr. Róka András látogatott el hozzánk. Vele a fenntarthatatlanság koráig nyúltunk vissza , majd rávezetett bennünket arra, hogy egyes kémiai/biológiai folyamatok idővel önfenntartóva váltak. Ezt követte a fenntartás kora. Mindezek mellett különféle kísérletekkel kápráztatott el bennünket. Előadása rendkívül izgalmas, gondolatébresztő és lelkeket megérintő volt.

A csendes pihenőt népi kézműves foglalkozás követte Lendvai Mária és Molnárné Kiss Anikó vezetésével.

3. nap - kirándulás Titelre

Fényképezte: Bertalan Zsuzsanna

4. nap

A csütörtök délelőtt Molnár Zoltán előadásával indult, mely az alábbi címet viselte: „ A népi kultúrák összhangja a természettel”. Szó esett a már címben megbújó népi kultúráról, mint fenntarható társadalmi modellről. Mindemellett többet megtudhattunk a kert-, ártéri- illetve hegyvidéki gazdálkodásról, a gyermeknevelésről és sok más igazán fontos dologról.

A következő előadónkat Szántai Lajos személyében köszönthettük, aki a népmesék világába kalauzolta el a hallgatóságot. Megdöbbentő hasonlatokkal és érdekesebbnél érdekesebb összefüggésekkel szippantotta be a nézőket. Szó került többek között az első szerelemről (és annak megjelenéséről népdalokban, népmesékben), a relativitáselméletről, a szimbolikus hármas számról és nem utolsó sorban arról is, hogy a tetteink követnek bennünket.

A csendes pihenőt népi kézműves foglalkozás illetve hangszerkészítés követte Molnárné Kiss Anikó  és Molnár Zoltán vezetésével.

5. nap

A pénteki nap egyetlen előadójaként Molnár Zoltánt, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács tagját, köszönthettük köreinkben. Egy nagyon fontos kérdést jártunk körbe az ő vezetésével, mely így hangzik:

„ Valóban fenntartható és környezetbarát az amit annak mondanak? ”. Rá kellett döbbennünk arra, hogy ez sok esetben nem helytálló. Szó esett többek között szelektív hulladékgyűjtésről, ökoiskolákról. Rendkívül tanulságos másfél órában lehetett részünk.

Az előadást véleménycsere, a képzés értékelése és az oklevelek átadása követte. Ezután lezárult az Apáczai Nyári Akadémia (ANYA) első felvonása.

Köszönjük az előadóknak és a résztvevőknek, hogy jelenlétükkel megtiszteltek bennünket, mivel általuk egy izgalmas, tartalomdús, tanulságos hetet tölthettünk el együtt.

Írta: Lukács Anna
Fényképezte: Lukács Attila és Lukács Áron

Összefoglaló: II. Kárpát-medencei Diákok Művészeti Találkozója és Kaptár rajzpályázat

II. KÁRPÁT-MEDENCEI DIÁKOK MŰVÉSZETI TALÁLKOZÓJA
2022

A Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete másodízben szervezte meg a Kárpát-medencei Diákok Művészeti Találkozóját, a II. KDMT-t, amely egy, az egész Kárpát-medencére kiterjedő rendezvény.  

Célja a fiatal tehetségek (általános iskolások és középiskolások) felkutatása, és a tehetségek gondozása.  

VMPE kiemelt hangsúlyt fektet a tehetséggondozásra és a tehetséggondozás fejlesztésére, továbbá a természet és környezet védelmére is.

Az idei II. KDMT tematikája a MINDENT ÁTÖLEŐ TERMÉSZET volt.

A május a megújulás hónapja, a zöldellő természet pompájának időszaka. Ezért választottuk pont az ígéret, a pünkösd havát, vagyis a májust, a KDMT időpontjául. Ebben a hónapban emlékezünk meg több, a természettel kapcsolatos, a természet tematikájához kapcsolódó, jeles napról is.

A madarak és fák napja, a Föld napjának testvérünnepe, május 10-én van.
A méhek világnapja május 20-én van.
A Magyar Természet Napja május 22-én van.
A Biodiverzitás világnapja – a biológiai sokféleség nemzetközi napja- május 22-én van.

A pályaművek beérkezésének határideje május 25-e volt. A pályaművek, a KAPTÁR képzőművészeti pályázat kivételével, online érkeztek. A pályázatra beérkező munkák kitétele az volt, hogy szorosan kapcsolódjanak a MINDENT ÁTÖLELŐ TERMÉSZET tematikájához.

A KAPTÁR képzőművészeti pályázat témaköre viszont a méhekhez, a MÉHEK életéhez kapcsolódott, ezzel is tudatosítva a méhek nélkülönözhetetlen szerepét a természetben.

„SMARAGD SZÍVEKBEN FELPEZSDÜL AZ ÉLET.
CSODÁS REMÉNY: VALAHOL ÚJRA ÉLED
EGY RÉGI ÁLOM, CSILLOGÓ TAVASZ.
LELKÜNKBEN IS
TALÁN ILYEN RÜGYECSKE A GONDOLAT.”
WASS ALBERT: RÜGYEK (részlet)

Diákjaink a természet leírásával kapcsolatos irodalmi, zenei alkotások után kutatva megismerkedhettek a természet sokféleségével, gazdagságával.

A magyar irodalomból, és a zene világából a csodálatos természet tematikáját jelenítették meg magyar nyelven, versmondásukban, énekükben, megzenésített versükben, prózamondásukban, illetve rajzaikban, képzőművészeti alkotásaikban.  

Ezek voltak egyben a II. KDMT kategóriájai is.

Minden kategóriában a pályázók saját korosztályuknak megfelelően lettek besorolva, így megkülönböztettünk:

❖ Alsós korosztályt, (első-második osztály) és (harmadik-negyedik osztály)
❖ Felsős korosztályt, (ötödik-hatodik osztály) és (hetedik-nyolcadik osztály)
❖ Középiskolások korosztályát

EREDMÉNYEK

KAPTÁR

A KDMT keretein belül, a KAPTÁR rajzpályázatára beérkezett munkákat 2022. május 28-án bírálta a zsűri (Tóth-Lendvai Heléna, Győri Csilla, Lukács Gabriella, Markó Laura, és Volas Cibula Eleonóra). A KAPTÁR szervezésével megbízott személy, és a zsűri elnöke Volas Cibula Eleonóra volt.

Az első-második osztályosok kategóriájában összesen 96 munka érkezett be, abból 6 kiemelt arany minősítést osztott ki a zsűri.
Rostás Zselyke Natasa, felkészítő tanár Karácsonyi Krisztina, (Berettyóújfalu, Magyarország)
Léner Csanád, felkészítő tanár Csernyák Szilvia, Óbecse
Pekar Balázs, felkészítő tanár Csernyák Szilvia, Óbecse
Vojnic Mijatov Edina, felkészítő tanár Szalai Eszter, Hajdugúnaras
Kelemen Noémi, felkészítő tanár Huszár Maja, Lúg
Vörös Romina, felkészítő tanár Szalai Eszter, Hajdugúnaras

Az harmadik-negyedik osztályosok kategóriájában összesen 82 munka érkezett be, abból 3 kiemelt arany minősítést osztott ki a zsűri.
Gabona Andrea, felkészítő tanár Tóth- Lendvai Heléna, Muzslya
Dér Dorina, felkészítő tanár Vituska Kornélia, Csantavér
Hajbert Zalán, felkészítő tanár Végső Bodonyi Szuzanna, Bácsfeketehegy

Az ötödik-hatodik osztályosok kategóriájában összesen 44 munka érkezett be, abból 1 kiemelt arany minősítést osztott ki a zsűri.
Molnár Cecília, felkészítő tanár Rúzsa Márta, Zenta

Az hetedik-nyolcadik osztályosok kategóriájában összesen 10 munka érkezett be, abból 1 kiemelt arany minősítést osztott ki a zsűri.
Engi Teodóra, felkészítő tanár Szalai Eszter, Hajdugúnaras

Az középiskolások kategóriájában mindössze 2 munka érkezett be, abból 1 kiemelt arany minősítést osztott ki a zsűri.
Szalai Violetta, Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnázium, Szabadka
Felkészítő tanár: Szalai Eszter.

KAPTÁR: Összesen 12 kiemelt arany, 234 beérkezett pályamű.

 

Az alábbi díjazottak beküldött előadását meghallgathatják a nevükre kattintva!

MEGZENÉSÍTETT VERSEK

A díjkiosztón, Kovács Jolánka (író műfordító, könyvtáros), zsűritag, méltatta a beérkezett pályaműveket. Kiemelt arany minősítésben
Ferenczi Orsolya részesült, felkészítő tanár: Károlyi Andrea, Óbecse
A díjat, a zsűri elnöke (Balázs Béla, Magyarország) helyett, a II.KDMT főszervezője, Monić Lídia, adta át.

PRÓZAMONDÁS

Kiemelt arany minősítésben részesült
Mezei Sára Csenge, felkészítők: Bickei Gabriella és Varga Anikó, Szabadka
A díjkiosztón szintén Kovács Jolánka méltatta a beérkezett pályaműveket.

ÉNEK

Összesen 18 felvétel érkezett:
5 felvétel (1-2 oszt. kat.), 8 felvétel (3-4 oszt. kat.),3 felvétel (5-6 oszt. kat.), 2 felvétel (7-8 oszt. kat.)
A zsűri 2 kiemelt arany minősítést osztott ki.
Kovács Nikolina, 2. osztályos tanuló, Muzslya, felkészítő tanár: Győri Csilla
Erős Lilla, felkészítő tanár: Erős Molnár Angéla, Törökbecse

VERSMONDÁS

Az első-második osztályosok kategóriájában összesen 34 szavalat érkezett be, abból 1 kiemelt arany minősítést osztott ki a zsűri.
Bartusz Áron, Óbecse, felkészítő tanár: Kéringer Piroska

A harmadik-negyedik osztályosok kategóriájában összesen 4 szavalat érkezett be, abból 1 kiemelt arany minősítést osztott ki a zsűri.
Horváth Miksa, felkészítő tanár Molnár- Sóti Irén , Óbecse

VERSMONDÁS: Összesen 38 versenyző.

A díjkiosztón Kovács Jolánka, a zsűri elnöke, méltatta a szavalatokat.


Összegzésül elmondható, hogy a II. KDMT sikeres rendezvény lett. Minden kategóriban arany, ezüst és bronz minísítéseket kaptak a pályázók.
A II. KDMT díjkiosztó ünnepségére 2022. június 21-én került sor, 15 órakor, az Apáczai Fiúkollégiumban (21000 Újvidék (Novi Sad), Bogdan Šuput u. 16).  Díjazott tanulók, felkészítő pedagógusok, szülők jelentek meg aznap.
A fényképek is ezen a napon készültek.

 

Monić Lídia,
a II. KDMT főszervezője

Felhívás: Gion Nándor Irodalmi- és Művészeti Élménytábor középiskolásoknak

Időpont: 2022 július 4-8
Helyszín: Újvidék, Ćirpanova 54. Apáczai Kollégium

A tábor témája UTAZÁS.
Gyere velünk a könyvek, élmények és a természet izgalmas világába, ahol a narratívákon keresztül önmagadat is megismerheted! Hagyd, hogy felfedezzen az élmény!

Kedves Táborlakó!
Az irodalmi szöveg(részlet)ekkel ötletes tevékenységek során, különböző technikák segítségével foglalkozol, másként, mint a klasszikus olvasások alkalmával. A napi 2×3 órás foglalkozások mellett egyéb szórakozási programok színesítik a tábort (csapatépítő játékok, városi séta és péterváradi vár, kirándulás a természetben).

A tábor foglalkozásait blokkokba szervezzük a következők szerint:

Önismeret Berényi Emőke irodalomterapeutával (Palics): Irodalmi szövegrészletek dolgoztok (ön)értelmező technikával, melyekkel önmagatokról is sokat megtudhattok.
Médiaműhely Ótos Annabella fotóművésszel (Újvidék): önarcképek készítése mobileszközzel.
Utazás az irodalomban Vincellér Katalin magyar-média szakos tanárral (Budapest): interaktív élményműhely olvasmányélmények mentén
Gasztro-irodalom Csabai Ferenc középiskolai tanárral (Szeged): ételek az irodalomban, közös főzés a szabadban
Beszélgetés Krizsán Szilvia (Újvidék) színművésznővel.

A tábor (kollégiumi) teljes ellátással ingyenes, de a létszám korlátozott!

Jelentkezz mielőbb a k.smitedit@gmail.com címre július 1-ig!

A tábor koordinátora Kovács Smit Edit irodalomtanár.

Összefoglaló: Rendhagyó irodalomórák a határtalanul program keretében

2021 júliusában Lőrincz Lóránt, a Magyarság Háza programszervezője telefonon keresett meg azzal a kérdéssel, hogy vállalok-e rendhagyó irodalomórákat magyarországi iskolákban. A nevemet és az elérhetőségemet Lukács Gabriella elnök adta meg nekik. A felkérést elfogadtam, és ennek megfelelően még 2021. július folyamán e-mailen keresztül elkezdődött a program részleteinek az egyeztetése. Szeptember folyamán elküldtem a javasolt témaköröket, mindhárom helyszínre külön témát.

VárosElőadás címe
PécsHogyan születnek a fiktív világok?
KecskemétÁlarcos irodalom
KomlóA vers zeneisége és dallamossága

A témák mellé plakátot is kértek, amit szintén csatoltam határidőre.

Az első tervezet szerint három városban kellett tartanom 1-1 órát, amire árajánlatot kértek.

Kedd2021. október 19.Pécs
Kedd2021. december 07.Kecskemét
Kedd2022. március 22.Komló

Erre a felkérésre az árajánlatot október elején összeállítottam, és annak alapján készítette el a Magyarság Háza a szerződéstervezetet, majd szóbeli (telefonos) megegyezés alapján arra is kitértünk, hogy a megvalósítás során kialakult változásokat a továbbiakban annak megfelelően szerződésmódosításra kerül majd sor (a megtartott órák száma, az újabb helyszínek szerint).
A szerződés 2021. október 14-én kelt, az első utazásom előtt. Ennek eredetije a VMPE irodájában található.

A rendhagyó irodalomórák megvalósítása

Szigetvár

Az első előadás időpontjánál azért kértem egy napos módosítást, mert orvosi ellenőrzésre kellett mennem október 18-án és nem tudtam volna már hétfőn utazni. Ennek következtében nem tudott a szigetvári iskola kapcsolattartója (Bódis Zsófia) szerdán fogadni személyesen, de minden előkészületet leszervezett a megbeszélésünk szerint.

2021. október 20. szerda – Zrínyi Miklós Gimnázium és Szakképző Iskola Szigetvár

Hogyan születnek a fiktív világok? címmel tartottam meg egy iskolai óra terjedelmű előadást a gimnázium két osztálya – 9a és 11a osztály, összesen 54 tanulója előtt.

Az előadást reggel a második órán tartottam az iskola aulájában, ahol minden diák elférhetett a kellő távolság betartásával. Az iskola biztosította a számítógépes kivetítést is és a kihangosítást is az előadás idejére.

A tanulók aktívan követték az előadást, amit a tervek ellenére a létszám miatt nem tettem interaktívvá, csupán a kérdésekkel nyitottam ki. Többnyire mindannyian ismerték az előadás példáira felhozott két művek történetét, legalább a filmek alapján, Rowling Harry Potterét és Tolkintól A gyűrűk urát, kettő diák jelezte azt is, hogy olvasta az egyiket. Így a fikció fogalmát kellő alappal járhattuk körül, és az előadás végéra hagyott néhány kvízkérdést gyorsan és jól meg is oldották. Az órával alapjában véve elégedett voltam. Sajnos a házigazdák fotót egyáltalán nem készítettek az előadásról, a kísérő tanárokkal együtt pedig igen gyorsan szétszéledtek a diákok, így én sem tudtam kitől akár csoportképet is kérni. Ezt a mulasztást a későbbiekben mindenképpen igyekeztem kiküszöbölni.

Az utazás és szállás: kedden 19-én dél körül indultam el Újvidékről saját személygépkocsimmal, és a bajmoki határátkelőn Baja, Bonyhád és Pécs felé vettem az irányt. Délután 17:00 órakor érkeztem meg a szigetvári szállásomra, ahol az éjszakát töltöttem. A hazautam másnap, 20-án, hasonlóképpen a déli órákban indult, és a már említett útvonalon délután 17:00 óra körül érkeztem vissza Újvidékre.

2021 novemberének második felében kórházba kerültem, így a további órák megvalósítása csak 2022 márciusától volt lehetséges. Ezeknek a szervezését február folyamán kezdtük újra egyeztetni Lőrincz Lóránttal.

A hátra maradt órákhoz ekkor, tavasszal, témaleírást is kértek még, amik a korábban elküldött plakátokat egészítették ki a Magyarság Háza programjainak a naptárában.

Álarcos irodalom

Leírás a rendhagyó órához

Álarc mögül mindig könnyebben nyílunk meg olyan témákban, amik kellemetlenek,
titokzatosak vagy tiltottak, esetleg életveszélyesek. Az előadás az álarc történetéből ad vázlatot az irodalomban, ahol számos formában jelentkezik: egyrészt az irodalmi alakok öltenek valamilyen céllal álarcot, mint pl. Odüsszeusz számára életmentő az álruha, vagy Rómeó és Júlia álarcban ismerkednek meg a bálon, ám ez csapdát jelent a számukra. Másrészt az írók és a költők álarc mögül szólalnak meg, mint Arany János Ágnes asszony hangján vagy Esterházy Péter Csokonai Lili álnéven.
„Amikor találtam egy szereplőt, akinek a szájába adhattam bizonyosfajta mondandóimat, amikor behatároltam ennek a szereplőnek az életkorát, nemét, társadalmi helyzetét, akkor egyszersmind adódott az a hang és szókincs is, amit ez a szereplő használ. ” (Rakovszky Zsuzsa)
Előadó: Kovács Smit Edit

 

A vers zeneisége és dallamossága

Leírás a rendhagyó órához

„Mi a vers? A vers az, amit mondani kell.” (Kányádi Sándor)
A vers együtt született a ritmussal és a dallammal.
Ősi társulás ez, hiszen a hangzó líra sajátossága az ismétlések alakzata rímekben, refrénben, visszatérő képekben. Mára számtalan magyar verset megzenésítettek, feldolgoztak. Talán a legismertebbek József Attila, Weöres Sándor, Nagy László versei. Máig egyre több irodalmilag igényes dalszöveg is született, amit érdemes a líra oldaláról megközelíteni. Bár sokan a zenei előadókat ismerik inkább, érdemes a dalszöveg-írók nevét is megjegyezni: mint pl. Bereményi Gézát vagy Horváth Attilát.
Hallgassunk és olvassunk sok-sok verset!
Előadó: Kovács Smit Edit

 

Szabadszállás

2022. március 1. kedd – Szabadszállási Petőfi Sándor Általános Iskola

Álarcos irodalom címmel tartottam meg egy iskolai óra terjedelmű előadást az két nyolcadikos
osztály előtt. Az előadást kora délután a hetedik órában valósítottam meg az iskola egyik jól felszerelt tantermében, ahol biztosították a kivetítést és a hangszórókat.
A tanulók aktívan követték az előadást, érdeklődve be is kapcsolódtak a témába annak ellenére, hogy nem ismerték a példaként felhozott műveket. Ugyanakkor az álarcnak jó aktualitása volt a farsangot záró időszakban. Az órával alapjában véve elégedett voltam. Ezt követően a szervező kollégával egy órát beszélgettünk, s felvázolta az iskolájuk helyzetét, a kis település előnyeit és hátrányait. Több fotót is készített Skriba Pál kolléga, amit utólag el is küldött nekem.

Az utazás és szállás: kedden, március 1-jén a reggeli órákban indultam el Újvidékről saját személygépkocsimmal, és a horgosi határátkelőn Kecskemét felé vettem az irányt az autóúton. A határforgalom miatt az utolsó pillanatban érkeztem csak meg az iskolába, 12:30 körül. A délutánt Kecskeméten töltöttem, ahol megszálltam éjjelre, és szerdán, 2-án a reggeli órákban indultam vissza a már említett útvonalon. Dél körül érkeztem vissza Újvidékre.

A szabadszállási óra után, március elején Lőrincz Lóránt egy újabb kéréssel keresett meg. Március 29-ére kérte, hogy vállaljam el Kiskunhalas két iskoláját, ahol összesen 297 tanuló jelentkezett a programra (9 osztályból). Azzal a feltétellel vállaltam el, hogy két napra szét tudjuk húzni a csoportokat, és egyben halasztjuk a március 22-ére Komlóra (szerződés szerint) tervezett órát. Bár az egészségi állapotom stabil volt, a közelebbi helyszínt szívesebben vállaltam még ekkor, mint az öt-hat órás utazással járó távolságot.

Kiskunhalas

2022. március 29-30. kedd és szerda – Kiskunhalasi Bibó István Gimnázium

A vers zenéje címmel tartottam meg itt minden órát. Mivel közelgett a költészet napja, némi aktualitást is adhattam a témának. A címet a plakát után módosítottam, de a tervezett tartalmon ez semmit sem változtatott.

Kérésemre Édes Anna, a Bibó István Gimnázium igazgatóhelyettes-asszonya a 6 érdeklődő osztályt 5 csoportba osztotta be, és ennek megfelelően kedden 10:00 órától kezdve tartottam meg négy órát egymás után egy ebédszünettel (10. 11. 7. és együtt a két 9-es osztályban), majd egyet másnap (9.), szerdán, újfent tíz órai kezdettel. Az iskola előkészített tantermet biztosított a munkához, és kényelmesen elfértek a tanulók is. Külön élmény volt az óra interaktív része, amivel sikerült egy kicsit a tanulókat is megszólaltatnom, bekapcsolnom a témába. Erre nagyon bevált a szöveg ritmusának közös ütemezése. Igen hangulatos órák alakultak így ki, éppen azok egymásutániságából adódóan maradt meg nekem kiváló tapasztalatként ez a délelőtt. Külön értékeltem azt, hogy a kísérő tanárok is érdeklődéssel hallgatták az órát, hozzá is szóltak, voltak észrevételeik utána. Szakmai szempontból talán a legértékesebb találkozás volt ez. Az ebédidőben az iskola történetéről és aktivitásairól tájékoztatott az igazgatóhelyettes-asszony, így komplex képet kaptam a munkájukról.
Ettől az iskolától komplett fényképes és naplós beszámolót kaptam én is, ahogyan a programba készítették. Ez az anyag az én beszámolóm mellékletét is képezi.

2022. március 30. szerda – Kiskunhalasi Szilády Áron Református Gimnázium

A Szilády Áron Gimnázium kapcsolattartója Csapó Ágnes kolléganő volt, aki a náluk jelentkező három osztályt két csoportba szervezte be a szerda délelőtti órákra. Március 30-án délelőtt 11:00 órától kezdtem meg az órákat ebben a református gimnáziumban, ahol ennek az impozáns épületnek a díszteremben kaptam helyet az előadásommal. Kihangosítás és kivetítést is jól megoldották a színpad előtt, talán kissé nagyobbá, így távolságtartóbbá vált a tér közöttem és a hallgatóság között, ami számomra volt nagyon furcsa az előző napi nagyon közvetlen tantermi órák után, ahol a ritmizáláshoz adott volt az iskolai pad, itt viszont a lábbal dobogás nehézkesebben jött össze. Ezt a távolságot aztán némileg áthidaltam azzal, hogy lehetőség szerint sétálva adtam elő, és igyekeztem beszélgetést is kezdeményezni a tanulókkal, több-kevesebb sikerrel. Ám a kollégák itt is nagyon nyitottak voltak a témára és a szakmai tapasztalatcserére, így az érdemi része a tartalomnak a helyére is került. Ebben az iskolában a jól működő gépezet szervezését éreztem különlegesnek, hiszen négy-öt kolléga adott engem kézről kézre, amíg a vendégük voltam, a fogadástól kezdve a két órán át egészen a búcsúzásig. Mindenki közben tette a dolgát is, de a vendéget folyamatosan végig kísérték annak távozásáig. Ezt is profi szervezésnek tudom be, csak sajnálom, hogy így a kollégákat (akikkel néhány percet töltöttem csupán) lényegi beszélgetést nem kezdeményezhettünk.

Kiskunhalasi utazás és szállás: kedden, március 29-én a kora reggeli órákban indultam el Újvidékről saját személygépkocsimmal, és a kelebiai határátkelőn léptem át Magyarországra. A határforgalom miatt újfent az utolsó pillanatban érkeztem meg a Bibó István Gimnáziumba 9:30 körül, de még időben ahhoz, hogy előkészítsünk mindent az előadáshoz. A délutánt Kiskunhalason töltöttem, itt is szálltam meg éjjelre, és szerdán, 30-án délutáni az órák megtartása után indultam vissza a már említett útvonalon. 17:30 óra körül érkeztem vissza Újvidékre.

Pécs

2022. április 12. kedd – Pécsi Kodály Zoltán Gimnázium
A vers zenéje címmel tartottam meg egy iskolai óra terjedelmű előadást egy hetedikes osztályban délelőtt 11:00 órai kezdettel. Mátés György osztályfőnök fogadott az osztállyal, és kísért a jól felszerelt tanteremhez is. A tanulók, lévén fiatalabbak a korábbi osztályok nagy részénél, kevésbé voltak érdekeltek a téma iránt, így az interaktivitás sem különösebben villanyozta fel őket. Ugyanakkor türelmesen végig hallgatták az előadást, én pedig kellemes utat kívántam nekik augusztusra az újvidéki kirándulásukhoz.

2022. április 12. kedd – Pécsi Janus Pannonius Gimnázium

A vers zenéje címmel tartottam meg egy iskolai óra terjedelmű előadást az két osztály előtt (9. és 11.) Az előadást a kora délelőtti órákban a harmadik órában valósítottam meg az iskola egyik jól felszerelt tantermében, ahol biztosították a kivetítést és a hangszórókat, és mindkét osztály kényelmesen befért.

A tanulók aktívan követték az előadást, érdeklődve be is kapcsolódtak a témába, mivel a költészet napja erős aktualitást adott ennek a témának, főként, hogy délutánra Erdős Virág költőnőt várták vendégül. Az órával alapjában véve elégedett voltam, hiszen a tanulók aktivitása igazi hangulatot teremtett. Ezt követően a szervező kolléganővel elbeszélgettünk az iskolájukról és az aktuális kulturális programjaikról a húsvéti szünet előtt. Több fotót is készített Gilincsek Tímea kolléganő, amit utólag el is küldött nekem.

Pécsi utazás és szállás: hétfőn, április 11-én a délelőtti órákban indultam el Újvidékről saját személygépkocsimmal, és a bajmoki határátkelőn Baja, Bonyhád és Pécs felé vettem az irányt. Délután 15:00 óra körül érkeztem meg a pécsi szálláshelyemre. Másnap, április 12-én, kedden, az órák megtartása után azonnal visszaindultam a már említett útvonalon, út közben több pihenőt is tartva. Este 18:30 óra körül érkeztem meg Újvidékre.

Kisszállás és Tompa

2022. április 20. szerda – Kisszállási Sallai István Általános Iskola

Álarcos irodalom címmel tartottam meg egy iskolai órát Kisszálláson két kis iskola összevont csoportjának. A Sallai István Általános Iskola és a kunfehértói általános iskola hetedikeseit vonták össze egy csoportba. Az előadáshoz szükséges feltételeket biztosították, és a diákok is mutattak némi kíváncsiságot a téma iránt annak ellenére, hogy lélekben még a tavaszi szüneten maradtak.

Az előadást követően Zsoldos Ildikó igazgatónővel volt alkalmam szót váltani az iskola és a település helyzetéről, alapvető problémáiról, amik közül külön kiemelte a szaktanárok hiányát, és az ennek megoldására tett erőfeszítéseiket.

2022. április 20. szerda – Tompai Szabó Dénes Általános Iskola

A vers zenéje címmel tartottam meg két órát egy hetedikes és egy nyolcadikos osztálynak. Az elsőt 11:00 órától, a másikat 12:00-től kezdtem. Mindkét esetben érdekes beszélgetések alakultak ki a diákok nyitottságának és a felügyelő tanárok bekapcsolódásának is köszönhetően. Jól működött az előadásnak előkészített tanterem felszerelése is, és a tanulók önálló munkái is jól sikerültek.
Hangulatos órák voltak.

Az előadást megelőzően Weisné Puskás Ágnessel, az intézményvezető-helyettessel volt alkalmam beszélgetni az iskola aktuális eseményeiről, arról a szoros együttműködésről a faluházával, aminek köszönhetően az iskola igen jelentősen kiveszi a részét a település életéből. A látogatásomkor is helyi ünnepségre készültek a diákokkal.

Utazás és szállás: a két települést (Tompa és Kisszállás) egy napon látogattam meg, és bár közel vannak egymáshoz, igyekeztem az időbeosztást rugalmassá és biztosan megvalósíthatóvá tenni. A határforgalom kiszámíthatatlansága miatt döntöttem úgy, hogy az előadásokat megelőző napon felutazom és megszállok Kiskunhalason, ahol már ismert szállásom volt, és onnan biztonságosan tervezhető az érkezésem a megbeszélt órákra. Ennek megfelelően április 19-én délután utaztam fel Kiskunhalasra (autóúton, majd kelebiai határlépéssel), ahol megszálltam, és másnap délelőtt a már leírt órák után, 14:30 óra magasságában indultam vissza Újvidékre ugyanazon az útvonalon. Késő délután 17:30 óra körül érkeztem haza.

A program értékelése: szakmai tapasztalatnak egy különös érték volt ez a program, ugyanakkor a rendes munkaviszony mellett óriási áldozat, mert minden utazást egyénileg és külön kellett leszervezni, egyeztetni a részleteket, sokszor még a Magyarság Háza rendezvényszervezője mellett is koordinálni az egyes kérdéseket. Túlságosan sok felesleges energiát vett el csak a kommunikáció,
mert útközben számos dologra kellett figyelnem és egyszerre három felé egyeztetnem – Magyarság Háza, VMPE és az éppen aktuális iskola. Ez a része ennek a munkának, szerintem, megfizethetetlen.

A program lezárása: az utolsó órák után hosszadalmas egyeztetések kezdődtek az októberi szerződés módosítása kapcsán, mivel lényegesen eltért a megvalósítás a tervezettektől. Április 26-án küldtem el a végleges teljesítési árat, ennek megfelelően a szerződés módosítására júniusban került sor.

Újvidék, 2022. június 17.

Kovács Smit Edit, előadó
az újvidéki Svetozar Marković Gimnázium
magyar nyelv és irodalom tanára

Összefoglaló: XV. Kaszàs Attila Versmondó Fesztivál-Szlovákia

A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége június 11-én , a szlovákiai Komáromban megszervezte a XV. Kaszás Attila Versmondó Fesztivált , ahol a Kárpát-medence magyar diákjai vettek részt.
Idén rekord számú , azaz 160 alap – és középiskolás jelentkezett.
A megnyitó ünnepséget a Komáromi Jókai Színház előcsarnokában tartották , majd a versenyzők és a szervezők megkoszorúzták a fiatalon elhunyt kiváló színművész , Kaszás Attila szobrát.
Az idei megmérettetést három kategóriában hirdették meg. A tanulóknak két művet kellett előadni. Kötelező versként Petőfi Sándor egyik versét , valamint egy szabadon választott költeményt.
Iskolánkat Horvát Anina (2.osztály) Csernyák Szilvia tanítványa és Herbatényi Botond (7.osztály) Szűcs Budai Engelbert diákja képviselte.
Mindkét tanulót ezüst minősítő sávba sorolta a zsűri. Gratulálunk Nekik!!!
Köszönjük a VMPE-nek és Lukács Gabriella elnök asszonynak a lehetőséget , hogy eljuthattunk erre a nemzetközivé vált szemlére.
 
Írta: Csernyák Szilvia

Felhívás: Pedagógiai kihívások a 21. században

A tantermen kívüli oktatás lehetőségei


A Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete, a GENIUS – a tehetséges diákokért mozgalommal és a Pro Scientia Naturae Alapítvánnyal együttműködve, hetedik alkalommal szervezi meg a Pedagógiai kihívások a XXI. században című akkreditált szakmai konferenciát, amelynek fő témája ezúttal a tantermen kívüli oktatás lehetőségei. A tantermen kívül, főleg a természetben szerzett élményekkel könnyebben tanulnak a diákok. Több kutatás szerint a természetben töltött idő növeli a diákok iskolai eredményességét és segíti az egészséges fejlődésüket.

A tantermen kívüli oktatás nem csak a természetben, hanem minden más, tehát az iskola falain kívül történő tanulást, ismeretszerzést, információ-gyűjtést magában foglal. Ezeket a lehetőségeket mutatják be a meghívott előadók a konferencián.

Az egynapos akkreditált konferenciára augusztus 27-én, szombaton kerül sor Zentán, a Dr. Berényi János Agrárinnovációs Irodában.

A konferencián való részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött, melynek határideje augusztus 15.

Regisztrálni a genius.konferencia@gmail.com címen lehet. A konferenciát a Nemzeti Kulturális Alap támogatja, főszervezője Dr. Muhi B. Béla, egyetemi tanár.

Összefoglaló: XXII. Vajdasági Suliszínház Fesztivál

Ragyogó napsütésben, tömény rózsa- és jázminillatban került sor május 23-án Muzslyán, a Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület tágas, világos színháztermében a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete szervezésében a
XXII. Vajdasági Suliszínház Fesztivál Dél-Bánát-i anyanyelvápolóinak
elődöntőjére.

Ez az elődöntő mindig a legtömegesebb. Az idén is tizenkét anyanyelvápoló csoport mutatkozott be. Nagy örömünkre szolgált, hogy az idén is bekapcsolódtak a munkába olyan diákok is, akik őseik anyanyelvével tulajdonképpen még csak most ismerkednek, barátkoznak. A „haladók” már egyre bátrabbak, kezdeményezők, ötlet adók, sőt olykor maguk is alkotóként mernek versenybe szállni. Több csoport is dramatizálásra adta a fejét. Volt, ahol a csoportvezető anyanyelvápoló végezte el ezt a nem is olyan könnyű, de nagyon érdekes és kreatív munkát, s volt, ahol bizony a gyerekek is alaposan kivették belőle a részüket. Dramatizáltak az ürményháziak, a nezsényiek, a nagybecskereki Oktatási Központ Csipet-csapata és a maradékiak, a muzslyai IV.4 osztályközössége viszont ugyancsak nagy fába vágta a fejszéjét: önállóan, saját ötletei és megélt élményei alapján írta, állította össze az Egy nap a suliban című mozgalmas, lendületes jelenetet!

A sok lelkiismeretesen és kreatív ötletességgel felépített, nagy lelkesedéssel előadott, s a kiejtésre, a szavak minél szebb, érthetőbb és pontosabb megformálására gondosan ügyelve előadott kis produkciót látva a bírálóbizottság: Lukács Gabriella, a VMPE elnöke, Takarics Róbert szervező, író és Jódal Rózsa író úgy határozott, hogy a végső megmérettetésre, a Gálára nem is egy, hanem két jelenetet küld: 1. az ürményházi anyanyelvápolókét, akik Móricz Elvira rendezésében Herczeg Ferencz Az esernyő című meséjének dramatizált változatát adták elő, meglepetésként színjáték és bábjáték kombinációban (!) lendületesen és fordulatosan, és 2. a muzslyai IV.4 osztályközösségének Egy nap a suliban című, saját maga megálmodta és – Tóth Lendvai Helena anyanyelvápoló rendezésében – színre vitt izgalmas, „életszagú”, magával ragadó előadását. Az erzsébetlaki nagyycsoport Fantasztikus négyese Rajcso Jovcsevszki Áprilius vitéz és Március anyó (hercegnő) című jelenetét adta elő Urbán Mária rendezésében. Illatos virágkoszorúikkal és csokraikkal, égkék tüllruháikkal, fényesen villogó kardjaikkal olyan hamisítatlan tavaszváró és búcsúztató hangulatot tudtak teremteni, hogy őket a legjobb jelmezért kellett megjutalmazni. A nagybecskereki Oktatási Központ Csipet-csapata Tóth-Lendvai Heléna rendezésében Dankó László A csizmás kandúr című jelenetét ötletes, látványos, könnyen és gyorsan átformálható díszletben, lendületesen, fordulatosan, állandó feszültséget, ugyanakkor vidám hangulatot teremtve adta elő. Őket a legjobb díszletért jutalmazták. A maradéki anyanyelvápolók Kovács Hargita anyanyelvápoló rendezésében és dramatizálásában Verebélyi Veronika SMeSék, telefonTos dolgaink című művének dramatizált, és Mobilmánia címmel megvalósított változatát olyan élethű természetességgel, mai, állandóan mobilozó, abban szinte elvesző, mindenről, szinte egymásról is elfeledkező mindennapjainkat olyan megkapó természetességgel, mégis olyan remek, hajszálpontos precizitással megszerkesztett koreográfiával ábrázolva kápráztatták el a közönséget, hogy Kovács Hargita anyanyelvápolót a legjobb rendezésért kellett megjutalmazni.

Egyébként minden anyanyelvápoló csoport a maximálisat hozta ki önmagából. Ezért részvételi díjat- dicsérő oklevelet – vehetett át 1. a homokrévi csoport, amely Szirák Katalina rendezésében Tarbay Ede Tanulságos jelmezbálját mutatta be, 2. a beodrai csoport, amely Szirák Katalina rendezésében Az új fiú című jelenetet mutatta be, 3. a törökbcsei Csillagok csoport, amely Erős Molnár Angéla rendezésében Döbrentey Ildikó A három szivárvány című jelenetét mutatta be, 4. a titeli nagycsoport, amely Urbán Mária rendezésében Varga Géza Mit csinál a macska? című jelenetét mutatta be, 5. a bókai nagycsoport, amely Molnár Urbán Éva rendezésében Miroslava Sretenović Születésnapi ajándék című jelenetét mutatta be, 6. a nezsényi vegyes csoport, amely Molnár Urbán Éva rendezésében Melania Pavlovics Reggeli beszélgetések című jelenetével mutatkozott be, és 7. a módosi nagycsoport, amely Molnár Urbán Éva Nothof Károly Viharos reggel című jelenetével remekelt.

Minden csoport szereplői megállták a helyüket. Valamennyien igyekeztek minél szebben, helyesebben beszélni, és minél jobban, átéltebben alakítani. A sok jó közül végül a következő szereplők vehettek át díszoklevelet és könyvjutalmat: a homokrévi Szabó Krisztina (a Nadrág szerepében), az ürményházi Móricz Lilla (Matild), a nezsényi Müller Adrianna (Törölköző, Ruha), a nagybecskereki Pakai Andrej (Kacor) és Molnár Rita (Panni), valamint a módosi Legyánac Radoslav (Peti).

Szívós, kitartó, közös munkával megérdemelten volt sikeres az anyanyelvápolók bánáti találkozója.

Legközelebb május 31-én Csókán, a Gálán találkozunk!

Felhívás: XXII. Apáczai Nyári Akadémia

A Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete 22. alkalommal szervezi meg akkreditált nyári tanárképző programját, az Apáczai Nyári Akadémiát. Mellékeljük a plakátot.
A rendezvény a következő beosztás szerint valósul meg: 
 
1. hét: 2022. július 11-15. (párhuzamosan, két helyszínen):
– Tapasztald, hogy továbbadhasd! szekció (24 pont, kat. szám: 1091, K1, P3)
– Természettudományi szekció (24 pont, kat. broj: 1094, K1, P3)
Ünnepélyes nyitórendezvény: 2022. július 11-én, 10:00 órai kezdettel a Vajdasági Rádió és Televízió székházának konferenciatermében.

2. hét: 2022. július 18-22. (párhuzamosan, két helyszínen):
– Történelem és magyarság szekció (24 pont, kat. szám: 1096, K1, P3)
– Osztályfőnöki szekció (24 pont, kat. szám: 1101, K3, P3)
Ünnepélyes nyitórendezvény: 2022. július 18-án, 10:00 órai kezdettel a Vajdasági Rádió és Televízió székházának konferenciatermében.
 
A kiadott akkreditált tanúsítványok száma korlátozott. A programok részletei és a jelentkezési lap elérhető a https://www.vmpe.org.rs/anya/ weboldalon. 
A részvételi díj 1200 dinár. Jelentkezési határidő: 2022. július 6.
További információkért bizalommal forduljanak munkatársainkhoz a 021 4790 640-es telefonszámon, munkanapokon 8-14 óráig.

Összefoglaló: XXVIII. Szórakoztató Szóra Késztető Anyanyelvápolási Szemle

   Az Újvidéken  megtartott  XXVIII. Szórakoztató Szóra  Késztető Anyanyelvápolási  Szemlén összesen  tizenhat anyanyelvápolási csoport mutatkozott  be 15 helységből. Rendhagyó  módon,  a Szemlét az óvodások nyitották  meg, mégpedig az újvidéki Vidám gyermekkor Iskoláskor Előtti Intézmény két Anyanyelvápoló csoportja: a  Pitypang óvoda Anyanyelvápoló csoportja
(csoportvezető, óvónő: Lukács Fodor Valéria), valamint a Dunavirág óvoda Anyanyelvápoló csoportja (csoportvezető, óvónő: Lelik Terézia).  Az ovisok versekkel,  mondókákkal, dalocskákkal mutatkoztak  be.  Közreműködő a csoportokban Petrović Eszter óvónő volt.  

    Az  anyanyelvápolási  csoportok  Homokrévről  (csoportvezető:  Szirák  Katalina), Módosról (csoportvezető: Molnár Urbán Éva), Titelről (csoportvezető: Urbán Mária),  Ürményházáról (csoportvezető: Móricz Elvira), Beodráról (csoportvezető: Szirák  Katalina),  Maradékról (csoportvezető: Kovács Hargita), Muzslya-Nagybecskerekről (csoportvezető:  Tóth-Lendvai Heléna), Bókáról (csoportvezető: Molnár Urbán Éva), Csonoplyáról (csoportvezető:  Krizsán Valéria), Surjánból (csoportvezető: Molnár Urbán Éva), Törökbecséről (csoportvezető:  Erős Molnár Angéla), Erzsébetlakról (csoportvezető: Urbán Mária),  Nemesmiliticsről (csoportvezető:  Szabó Márta)  és Nezsényről (csoportvezető: Molnár Urbán Éva), érkeztek.

A  csoportok az iskolaév  folyamán  tanultakból  mutattak  be  egy  csokorra  valót. Többnyire  versösszeállítással  érkeztek, de  volt népmesemondás, prózamondás  is. 

A  Szemle  után  megbeszélésre  került  sor,  ahol  a csoportvezetők, külön-külön,  megbeszélték  a  bemutatott  műsorszámokat, és  az  időszerű  kérdéseket  tárgyalták  meg.

A Szemle helyszíne az Apáczai Fiúkollégium volt.

 

Szerző: Monić Lídia

Fotók: Markó Laura,  Urbán Éva,  Monić Lídia

Felhívás: XIV. Tatai Patara történelmi fesztivál

Programleírás


Egy valós történelmi esemény, egy, már korában is azonnal nemzetközi elismerést szerzett haditechnikai újítás első bevetése, s nem utolsó sorban a „magyar lelemény” sikere inspirálta a szervezőket a „Tatai Patara 1597” Török kori Történelmi Fesztivál megrendezésére.

2022-ben már a 14. fesztivál megrendezésén dolgozunk, amit az elmúlt évek alatt nemcsak Magyarország, hanem Európa legrangosabb török kori fesztiváljai között tartanak számon. A magyar hadtörténet múltjából merített alapötlet motiválta a stratégiai partnerek kiválasztását is, a Kuny Domokos Múzeumot, Tatabányai Múzeumot és a MH 25 Klapka György Lövészdandárt, akik továbbra is töretlen támogatói rendezvényünknek.

Az autentikus történelmi környezetben megrendezésre kerülő fesztivál egy olyan nagyszabású rendezvénysorozat megvalósítására nyújt lehetőséget, ahol a korabeli hadművészet, a végek életének felidézésével párhuzamosan előtérbe kerül az a példaértékű összefogás, erkölcsi értékek – mint pl. a hősiesség, bajtársiasság, hazaszeretet, hit, barátság, kitartás –, ami a török hódítók elleni összefogást, az európai kereszténység védelmét erősítette, s ami napjainkban is iránymutató kell, hogy legyen.

A történelmi fesztivál célja a 16. század hadművészetének és hétköznapjainak megélhető, minden részletében történelmi hűségre törekvő bemutatása, a keresztények és oszmán megszállók életmódjának, harcmódjának, a kényszerű együttélés napjainkig kimutatható utóhatásainak megjelenítése. Mindezt interaktív módon, a látogatókat nem csupán nézőként, hanem aktív résztvevőként is bevonva. A 250-300 hazai és külföldi katonai hagyományőrző részvételével, hadtörténész által kidolgozott forgatókönyv alapján megvalósított látványos demonstrációkkal, katonai táborokkal, életmód-bemutatókkal, párbajokkal, a táborok és az „élő kiállításként” működő magyar falu és hárem programjaival, kiállításokkal, vártúrákkal nem csak a hadtörténet, vagy a történelem iránt érdeklődőknek kínál tartalmas programot, hanem bármely korosztály érdeklődésére számot tarthat. A látogató a szórakoztató programok során szinte észrevétlenül szerez hiteles tudást a török-kor történetéről.

A tizenöt éves háború korának és kiemelten az 1597-es tatai ostrom felidézése szándékunk szerint kifejezi a látogatók és érdeklődők felé annak a heroikus küzdelemnek a társadalmi értékét és fontosságát, melynek köszönhetően sikerült az oszmán hódítás megállítása. A múlt megismerése szinte egy időutazás segítségével valósul meg, ahol a török-magyar együttélés népi- és iparművészetben, vagy éppen zenében és táncban megfogható és megjelenítésre kerülő öröksége életre kel.

A tervezett projekt átfogó célja egy olyan egészséges nemzettudat s egyben szemléletmód kialakításához, mellyel hozzájárulhatunk a magyar történelem alaposabb megismeréséhez, természeti és épített környezetünk megóvásához, kulturális értékeink megőrzéséhez. A programsorozat fentiekben vázolt specifikus céljai megvalósításával egyben erősítik az országhoz és a nemzethez való kötődést valamennyi korosztályban.

 

A rendezvény helyszíne: A hadieseményeket az eredeti török kori helyszíneken, a tatai vár török kori védmű rendszerében, a várárokban mutatjuk be. Állandó színhelyeink a Tatai Vár, és a Kastély-tér, valamint a közöttük elterülő tóparti rész az Esterházy-lovardáig.2021-ben lehetőséget kaptunk a felújított Esterházy-kastély parkjának ismételt birtokba vételére, valamint vezetett kastélytúrák megvalósítására is.

 

Programszerkezet: A „Tatai Patara 1597.” Török Kori Történelmi Fesztivál részletesen kidolgozott programstruktúrával rendelkezik, ami az állandó programelemek mellett évente – figyelembe véve az adott történelmi évfordulók kapcsolódási lehetőségeit is – folyamatosan bővül, egyre különlegesebb programokkal várja az érdeklődőket.

A szórakozás és az élményszerű „történelmi okítás” egyszerre adatik meg a vendégeknek, a gyermekek számára pedig a tanulás egy teljesen új dimenziója nyílik meg. 2021-ben a kalandot és az összefogást állítottuk a kísérő programjaink középpontjába, amik elsősorban a gyerekek és a családok részére nyújt „szórakoztató tanulási lehetőségeket”. „Aprajafalvában” kézműves foglalkozások, csepűrágók tábora, valamint népi játszótér várja a kicsiket. A háremben a már jól ismert „szem-füles” foglalkozások középpontjában idén a keleti szőnyeg és szövés áll, mellette mesék, báb-készítés és táncok ismertetik meg a muszlim család világával az érdeklődőket, míg a „Magyar faluban” egy élő kiállítás várja a végvárak menti falvak életére és a pünkösdi ünnepkör hagyományaira kíváncsiakat. A Kuny Domokos Múzeum a végvári élet mindennapjaiba elkalauzoló múzeumpedagógiai foglalkozásaival és vártúra vezetésekkel várja a látogatókat.

A kerettörténet szerint a tizenöt éves háborúban, amikor Tata négybástyás vára török kézen volt, komoly akadályt jelentett a dunántúli keresztény hadmozdulatok útjában. Gróf Pálffy Miklós komáromi főkapitány az ostromhoz szükséges csapatok hiányában, meglepetésszerű támadásra szánta el magát, melynek főszereplője egy új fegyver, a kapupetárda. A németalföldi háborúk során kifejlesztett eszköz első magyarországi alkalmazására 1597. május 23-án a tatai vár kapujánál került sor és egyből sikert hozott az ostromlóknak.

A kerettörténetre felfűzött állandó programelemeknek köszönhetően a fesztivállátogatók belemerülhetnek a 16-17. század végvári életének mindennapjaiba, kipróbálhatják magukat a korabeli mesterségekben, a bemutatók során elleshetik a mesterfogásokat és kipróbálhatják ügyességüket akár a korabeli ételek készítésében is. Megismerkedhetnek mind a török hódítók, mind pedig a keresztény csapatok haditechnikájával, viseletével, táborhelyeivel, de a katonai regulába is belekóstolhatnak.

A rendezvény gerincét jelentő nagyszabású, több száz hagyományőr részvételével megvalósított csaták Dr. Négyesi Lajos hadtörténész által kidolgozott és a résztvevőkkel egyeztetett forgatókönyvei alapján valósulnak meg. A nagy ütközetek mellett (nyíltszíni csata, várostrom, kapupetárda-robbantás) számos bajvívással, mustrával, katonai gyalogos- és lovasbemutatóval idézzük meg a tizenöt éves vagy más néven hosszú háború időszakának haditechnikáját, a katonák életmódját, az alkalmazott harceljárásokat és a harci szokásokat.

Az állandó programok mellett minden évben új programelemekkel bővítjük a rendezvény repertoárját. 2021-ben három újdonsággal is várjuk a látogatókat. A budapesti Yunus Emre török kulturális intézet idén is támogatja rendezvényünket török művészek közreműködésével hagyományos török népzenével, bazárral, kávé- és tea-kostolóval, játékkal, valamint újabb kiállításokkal. Együttműködő partnereink között köszönthetjük és ismerheti meg közönségünk a Türk Tanács Képviseleti Irodát, valamint önálló programmal érkezik a Gül Baba Türbéje Örökségvédelmi Alapítvány. Dr. Négyesi Lajos szövegkönyve alapján a Komárom-Esztergom Megyei Jogászegyesület és a hagyományőr csapatok vállalkozó szellemű résztvevőinek segítségével a történelmi színpadi játékban mutatjuk be a tatai vár török-kori történetének fontosabb eseményeit. A történetekben, a szereplők szövegeiben a korabeli források nyelvezete jelenik meg, autentikus zenei környezetben.

A program szakmai hatásai:

A közel 300 magyar és külföldi katonai hagyományőr, valamint több száz további közreműködő összefogásának köszönhetően olyan egyedülálló programsorozat valósítunk meg, ahol interaktív, át- illetve megélhető módon vezetjük be a látogatókat a 16. század világába. A múzeumpedagógiai programok tartalmi elemeiben a jelenlegi helyzetre való tekintettel, a nemzeti összefogás erejének jelentőségét hangsúlyozzuk. Ennek megfelelően alakítottuk ki és formáljuk meg a „Magyar falu”, „Aprajafalva és a „Hárem” programelemeit, műsorait, és a hadibemutatókat.

Egyedülálló kezdeményezésünk a „Szütyő próba” rendezvényünk, amit kifejezetten családok számára találtak ki a szervezők. A „Szütyő próba” egy csoportos időutazás, élő történelem óra, természetesen nem a klasszikus értelemben vett „tanóra”. Korabeli környezetben várjuk az érdeklődőket, akik aktívan (kipróbálva, megkóstolva, felvéve, felépítve vagy éppen lerajzolva) tapasztalhatják meg a 16. század szokásait, mindennapjait, és a 21. század haditechnikáját.

A hangsúlyt a kalandra, a játékra és a történelmi hűségre helyezzük, amiről történészek, muzeológusok, hagyományőrök, múzeumpedagógusok gondoskodnak. Egy-egy állomáshely a török hódoltság korának egy-egy szimbolikus helyszíne, ahol a foglalkozás kiscsoportos „munkával” zárul.

A fesztivál alapötlete, célja és teljes programszerkezete tulajdonképpen ugyanezt a célt szolgálja: szórakoztatva tanítani, a történelem egy szeletét megismertetni, interaktív lehetőségekkel, játékokkal, kiállításokkal a korszakot közelebb hozni, átélhetővé tenni, a közös emlékezéssel és a megidézett korszakban meghatározó pozitív emberi értékek hangsúlyozásával (pl. bajtársiasság, hősiesség, segítségnyújtás) a nemzettudatot erősíteni. Számos új elemet építettünk be, illetve alakítottunk ki, amivel az „egész életen át tartó tanulás” valósítható meg a fent vázolt módon, s ami valóban minden korosztály számára maradandó élményt kínál.

Az elmúlt évek látogatószámai és a szállásadóktól érkező visszajelzések bizonyítják, hogy a tatai idegenforgalomra is kedvező hatással van a rendezvény. A „Tatai Patara 1597” Történelmi Fesztivál szakmai hatásai, kisugárzása nemzetközileg is mérhető, ezt tartjuk legfontosabb küldetésünknek.

A 2022. évi fesztivál a történelmi kor megidézésével és felelevenítésével a hiteles történelmi utazás mellett a kulturált pihenésre és a családok tartalmas szabadidős programlehetőségeinek megteremtésére fókuszál. Célzottan az összefogást emeljük ki, hiszen mi más lehetne a jelen időszakban egy felelős rendezvény legfontosabb üzenete? Így volt ez a török korban, ez jelent segítséget napjaink járvány elleni küzdelmeiben s az azt követő „helyreállításban” is, amihez a magyar történelmi múltat feldolgozó nemzetközi hírű fesztivál már önmagában is hozzájárulhat.

 

CSATÁK

Szombat délelőtt

A bemutató a XVI. század végi török-magyar végvári élet pillanatait eleveníti fel. Láthatjuk majd a hajdúk lesvetését zsákmányszerző török fosztogatókon, a tábori rendet megsértő vitézek megbüntetését, a párviadalt a kihívástól a bajnok győzelméig, a foglyok sanyarú sorsát és végül elszabadul a háború lángja és látványos harcban mérik össze a csapatok fegyvereiket és erejüket.

Szombat este

A hagyományőrzők a vár udvarán színpadi játékban mutatják be Tata török kori történelmének XVI. század végi időszakát. Megismerhetjük a vár építésének történetét és a tragikus 1594-es év eseményeit, amikor Esztergom sikertelen ostroma után a keresztények Tatát és számos más várat is elvesztettek, melynek következménye a várfeladó kapitányok felelősségre vonása lett. A történetet korabeli levelek és krónikák alapján írott szövegek idézik fel, hozzáilló zenékkel színesítve.

Vasárnap délelőtt

A bemutató a törökök furfangos támadását mutatja be, amikor a tábor felgyújtásával előidézett zavart kihasználva akarnak győzelmet aratni. A keresztényeknek azonban helyén van a szíve és a fegyelmezett katonák hamar úrrá leszenek a zűrzavaron és az ágyúk és puskák tüzével zavarják el a támadókat.

Vasárnap délután

A vár udvarán megidézzük gróf Pálffy Miklós 1597 májusi nevezetes petárdás támadását. A gróf egykori győzelmi jelentése alapján megismerhetik a támadás történetét, amit a hagyományőrzők látványos ostromjelenetben mutatnak be. Durran a patara és a végén felkerül a magyar zászló a vár fokára.

Összefoglaló: XXXII Öveges József Kárpát – medencei Fizikaverseny országos döntője

Ebben az évben már harminckettedik alkalommal versenyeztek a Kárpát – medencei általános és középiskolás fiatalok fizika tudásukról számot adva, Ez a verseny igen sokrétű tudást megkövetelő megmérettetés, a verseny számítási feladatokból, fizikatörténeti kérdésekből és fizikai kísérletek elvégzéséből / megmagyarázása / értelmezéséből tevődik össze. Ebben az évben már sokadszor Győr városa adott otthont a legjobb kisfizikusok versenyének május 20– ától május 22- éig.
Szerbiából két általános iskolás tanuló nyert jogot a versenyen való részvételre. Berec Anett és Szabó Némedi Eszter a Thurzó Lajos Általános Iskola diákjai Kálmán Róbert a nevezett iskola fizika szakos felkészítőtanáruk kíséretében vágtak neki a feladatnak. Kárpát – medence szerte mintegy 1000 tanuló nevezett be a versenyre iskolai, megyei szinten és közülük 70 tanuló kapott jogott az országos (Kárpát – medencei) megmérettetés lehetőségére. Már az hogy eddig eljutottak a zentai lányok nagy siker és természetesen kiváló lehetőség a tapasztalatszerzésre, ismerkedésre. A verseny mellett a három nap alatt jutott idő városnézésre, kultúrális programon való észvételre és természetesen sok – sok fizika kísérleti bemutató megtekintésére. Meglátogattuk a győri Széchenyi Egyetem vadonat új épületeit ahol az Audi győri gyára is képezi a szakembereit, akik a biztos munkalehetőség reményében folytathatják tanulmányaikat.

Összefoglaló: Suliszínház fesztivál csonoplyai elődöntő

Örömünnepre virradhattunk április 30-án. A tavalyi, járvány okozta sok kínlódás, halasztgatás, betegeskedések okozta kimaradás után a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete szervezésében a XXII. Vajdasági Suliszínház Fesztivál az idén végre időben, és – majdnem – zavartalanul tarthatta meg bácskai anyanyelvápolóinak csonoplyai elődöntőjét. Egy szereplő ugyanis (az egyik Törpe) ezúttal is betegen, lázasan feküdt otthon, helyére pedig sietve kellett egy társának „beugrania”, és lóhalálában megtanulnia a szerepét. Az elődöntő egyik érdekessége az volt, hogy a nemesmiliticsiek anyanyelvápolóinak az idén egy különleges riválisa akadt. Ők ugyanis a jól ismert és közkedvelt mese, a Hófehérke és a hét törpe színpadi változatával szerepeltek, de közben kiderült, hogy a csonoplyai házigazdák, akik ugyan két jelenettel is készültek, de az egyik – ugyancsak a Hófehérke és a hét törpe volt!
Így jelenhetett meg ugyanaznap, egyazon színpadon nem kevesebb, mint két Hófehérke és tizennégy törpe! Persze nem volt sértődés, igyekezett mindkét csoport apait, anyait beleadni a játékba. A nemesmiliticsieknek a Szabó Márta anyanyelvápoló tanítónő rendezésében pergőn, dinamikusan és remek hangszerelésben előadott Hófehérkéje két újabb meglepetéssel is szolgált: Hófehérkét fiú – a negyedikes Horváth Bence – alakította, az őt csókjával életre keltő Királyfit pedig – lány: az ugyancsak negyedikes Mátyus Lilla! Méghozzá olyan szépen, tisztán beszéltek, hogy mindketten, sőt a Mostohát igen meggyőzően alakító negyedikes Purda Noel is – dicsérő oklevelet és könyvet kaptak a szép, tiszta beszédükért. Sőt Horváth Bence a sokszínű, átélt alakításáért kapta voltaképpen a díszoklevelet. Az ő jelenetüknek egyébként volt egy humoros, groteszk, érdekes pillanata is. Távozáskor ugyanis nem a vékonyka, kecses Királyfi kapta ölbe Hófehérkét, hanem a jól megtermett, legalább egy fejjel magasabb, vállas Bence-Hófehérke kapta fel a vékonydongájú Királyfit, és cipelte ki döngő léptekkel a színpadról! Egyébként a nemesmiliticsieket a remek, kifejező díszletért és jutalmazni kellett, sőt az ő Hófehérke és a hét törpe című jelenetük, mint az elődöntő
legjobb előadása, továbbjutott a döntőbe!
A csonoplyaiaknak nehezebb volt a dolguk. Az ő iskolájukban nincs magyar oktatás, és sok családban otthon sem beszélik már a magyart. Ennek ellenére, az anyanyelvápoló tanítónő, Krizsán Valéria sokéves munkájának eredményeként határozottabban szebben, tisztábban beszélnek már magyarul, mint pár évvel ezelőtt. S nem csak egy-egy tanuló, hanem ez az egész csoportra jellemző már. Azok, akik később kapcsolódtak be az anyanyelvápolásba, s még bizonytalanoknak érezik magukat – igyekeztek ezt palástolni. Előadás után rá is kérdeztem, hogy az egyik szereplő miért beszélt jóval halkabban, mint a társai. A válasz: nem akart szégyent vallani a többiek előtt. S nem akarta rontani a remek összhangot. Majd hallgassam meg jövőre… Ők két jelenettel is készültek. A kőleves című népmese-feldolgozásban két szereplő is igen szépen, kifejezően beszélt, de a legszebben a Házigazda szerepében a harmadikos Szélik Arnold. Ő is könyvjutalomban és dicsérő oklevélben részesült. Az ő Hófehérke és a hét törpe című jelenetüknek volt egy különös, meglepő adaléka. Szereplői a Covid –járvány kellemetlen élményeit – beleírták a jelenetükbe! Szó esett itt az online-tanulásról, a tragikomikus neten való – „kirándulásokról”, az „oltakozásokról”, azoknak mikéntjéről, többek között arról, kit mivel oltottak be: Pfizerrel, vagy mással. A Mostoha pedig nem mérgezett almával akarja kioltani szegény, szépségével őt lefőző mostohalánya életét, hanem – ott a nyílt színen  fecskendővel juttatja be testébe a mérget! Stb. Ötleteiknek nem volt se vége, se hossza. Ezért a bírálóbizottság – Lukács Gabriella, a VMPE elnöke, és Jódal Rózsa író – őket a meseszöveg fantáziadús, saját, szellemesen eredeti megjegyzésekkel és cselekvésekkel dúsító aktualizálásáért jutalmazta dicsérő oklevéllel és könyvvel. A szép, kifejező beszédre való eredményes törekvésnek egész csoportjukra jellemző megvalósítása volt jellemző, de a két legszebben beszélőt– a nyolcadikos Gardil Rolandot, aki fiú létére alakította sikeresen a gonosz, irigy Mostohát, és az ötödikes Pacsa Áront, aki Narrátorként jeleskedett – dicsérő oklevéllel jutalmazta. Csonoplyán tehát nem csak sikeresen estek túl a járványon, hanem – meg is örökítették! Tanulságos, élvezetes találkozó volt.

Írta: Jódal Rózsa