25 éves a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete

Interjú Nagy Margittal, a VMPE elnök asszonyával

 

A Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete (VMPE) negyedévszázados működését különféle sikeres akciók, rendezvények fémjelzik.

Milyen jellegű rendezvények által valósította meg az egyesület a célkitűzéseit? – kérdeztük Nagy Margit elnököt.

– Anyanyelv-ápolással indultunk el a megalakulásunk előtt, amikor az Újvidéki Diáksegélyező Egyesületben dolgoztam. 1993 óta tevékenykedünk az anyanyelv ápolása terén. Eleinte ötszáz gyerekkel, aztán négyszáz gyerekkel foglalkoztunk, jelenleg háromszázat ölel fel ez a programunk, mert fogy a népesség. A fő célunk ilyen módon elültetni a gyermekekben a magyar identitástudatot, illetve a keresztény gondolkodást. Ez nagyon nehéz a mai időkben, amikor nemcsak a fiatalok, hanem a felnőttek sem mutatnak érdeklődést sem a keresztény értékek iránt, sem pedig a magyarságuk nem érdekli őket. Nagyon nehéz a helyzet, azért kell olyan jellegű rendezvényeket, oktatási programokat kitalálni, amelyek valamilyen módon vonzzák őket. Ennek egyik formája az említett anyanyelv-ápolás, melynek keretében szemléket, táborokat szervezünk, és jutalmazzuk a gyerekeket a magyar kormány támogatásának köszönhetően. Nemcsak az anyanyelv-ápolásra tudunk hatni, hanem az irodalom szeretetére is az általános iskolások és a középiskolások körében, a Gion Nándor Olvasási Verseny és Tábor által. Ezenkívül vannak természettudományi rendezvényeink, amelyeknek a vezetője Muhi Béla fizikatanár. Most már nyugdíjba vonult, de teljes gőzzel dolgozik tovább. Ezt bizonyítja a legutóbbi 16. GENIUS Konferencia is. A gyerekeknek több versenyt, fizika, kémia tudománnyal kapcsolatos tábort szervez, előadóként is motiválni tudja a gyerekeket Szórád Endrével, a zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium Eötvös-díjas tanárával.

Az egyesületünk nagy hangsúlyt fektet a pedagógusképzésre is. Az Apáczai Nyári Akadémiát minden évben megrendezzük, négy szekcióban (történelem és magyarság, természettudományok, biológia, valamint pedagógia/osztályfőnöki továbbképzés). A tapasztalatok továbbadása a gyerekeknek, a környezetvédelmi nevelés nagyon fontos. Magyarországról nagyon sok előadó jön. Az utóbbi környezetvédelmi továbbképzés nagyon sikeres volt: óvónők, tanítónők jelentkeznek, tanárok is. Ez a nyári képzés kétszer egyhetes. Az első héten két témában működünk, a második héten szintén kettőben. A táborban hagyományápolás is van. Egyébként a pedagógusaink részt vesznek az erdélyi Bolyai Nyári Akadémián, és el szoktak látogatni a felvidéki nyári akadémiákra is.

Az említett programjainkon kívül kiemelném a Vajdasági Magyar Tankönyvtanács munkáját. Elnöke Muhi Béla, Ismeretterjesztő füzetek néven ad ki tankönyvpótló kiadványokat.

Honnan ered az Apáczai Diákotthon megalakításának gondolata?

– Az Apáczai Diákotthon megalakításának gondolata akkor merült fel bennem, amikor még az Újvidéki Rádióban dolgoztam, s jártam a vidéket. Ugyanakkor jutott eszembe az anyanyelvápolás szükségessége, amikor a magyar diákok nehezen jutottak be az újvidéki egyetemi otthonokba. Akkor még nemzetiségi szempontból is figyeltek arra az illetékesek, hogy kit vesznek fel. 1999-ben pályáztam az Apáczai Közalapítványnál egy diákotthon létrehozására. Előbb egy egyszerű, kis családi házra kaptunk támogatást, aztán bővültünk, és 16 év alatt majdnem minden évben építkeztünk, telket vásároltunk, pályáztunk. Most két telephelyen vannak épületeink: a város központi részében van a lánykollégiumunk. Tíz lánnyal indultunk, most már több mint negyven férőhelyünk van. A Telepen a fiúkollégium legutóbbi épületét 2016-ban adtuk át szép rendezvény keretében, amelyre eljöttek a magyarországi támogatóink. A fiúkollégiumot már arra a célra is szántuk, hogy ott különböző rendezvényeket tudjunk lebonyolítani megfelelő teremben.

Mivel csökken az egyetemisták száma, és az újvidéki Európa Kollégium felépítése óta nyilván hozzánk kevesebben jelentkeznek, mi középiskolásokat is felveszünk. Meg kellett változtatnunk a kollégiumunk szerkezetét: a kiskorú diákok miatt egész napos ügyeletet vezettünk be, délelőtt, délután és éjszaka felügyelünk rájuk. Főtt ételt is biztosítunk a számukra, természetesen mindezt a magyar állam támogatásával, mivel ebben más nem támogat bennünket. A gyerekek potom áron, ötven dinárért kapnak ebédet. Ezt az összeget is csak azért kérjük tőlük, mert ha ingyen ebédelnek, azt nem becsülik meg. Úgy gondolják, ami ingyen van, az nem is olyan jó, s akkor nem igénylik a főtt ételt.

Mi várható a mai jubileumi ünnepségen?

– Az ünnepségen pedagógusgyűrű-díjakat fogunk kiosztani a határon túli pedagóguskollégáknak. A romániai, a kárpátaljai, a szlovákiai és a horvátországi pedagógusszervezetek kapnak egy-egy Kárpát-medencei pedagógusgyűrű-díjat, mert gyűrűként vesszük körül az anyaországot. A hazai pedagógusok magyar pedagógusgyűrűt kapnak, mert ők délről, Délvidékről vannak. Azok kapnak gyűrűt, akikkel eddig együttműködtünk, akik hűségesen kitartottak mindenféle visszahúzó hatás ellenére is, és akikkel a mai napig együtt tudunk működni. A kitüntetés diplomából és gyűrűből áll, amelyre rá vésettük: VMPE 25.

Az ünneplő pedagógusegyesület, illetve az elnöke mire a legbüszkébb?

– A gyerekekre vagyunk a legbüszkébbek, mert értük vagyunk, értük élünk. A legnagyobb elégtétel számomra, amikor látom, hogy a gyerekek boldogok. A verseny után ölelkeznek, örömükben majdnem visítanak. Büszke vagyok, amikor a táborokban a résztvevők jól érzik magukat, haladnak a magyar nyelv tanulásával. Óvodásokkal is foglalkozunk Újvidéken, Nagybecskereken, és most Maradékon is, ahol mi kezdtük el annak idején a munkát, de most a Református Egyház vezetésével már magyar egyházi óvoda létezik. Még nincs akkreditálva, de hamarosan az is meg fog történni. A gyerekek a mi jövőnk. Ami elkeserít engem, hogy egyre kevesebb a gyerek. Családostól mennek külföldre az emberek, mert nem tudnak megélni a bevételeikből, vagy ha meg tudnak élni, jobb megélhetésre vágynak. És elviszik a gyerekeket…

A további tervek?

– A pedagógusegyesületet 25 éve vezetem. Idős vagyok, ezért a vezetéséről lemondok. A december elsejei közgyűlésünkön a közösségünk megválasztja az új elnököt, aki tovább vezeti az egyesületünket. A kollégium vezetését egyelőre megtartom, mert pillanatnyilag nincs olyan emberem, akinek nyugodt lélekkel át tudnám adni. Fiatal munkatársaink vannak, akik Újvidéken fejezték be az egyetemi tanulmányaikat, nálunk laktak, ügyesek, okosak, továbbá van, aki máshonnan jött. Egy-két évig várok, hogy legyen olyan emberünk, akire ezt a felelős munkát át rá lehet bízni, s akkor átadom a kollégium vezetését. Hetvenhárom évesen már fárasztó számomra a rengeteg utazás Erdélybe, Kárpátaljára, Szlovákiába, Horvátországba… Sokszor én vezetem a gépkocsit. A kollégákkal nagyon jóban vagyunk, öröm velük a találkozás. Róluk jutott eszembe a pedagógusgyűrű ötlete. Hát nem csodálatos dolog, hogy mindannyian ugyanazért a célért harcolunk!? Hasonló rendezvényeink vannak, és nagyszerűen megértjük egymást. S amikor valakinek évfordulója van, igyekszünk eljutni az ünnepségre – mondta Nagy Margit.

Bozsoki Valéria Magyar Szó, 2018. október 20.

 

Szabó Gabriella műsorvezető

Bagi Natália, az Apáczai Diákotthon lakója

A Szólj, síp, szólj! népznei vetélkedőn
díjazott székelykevei népdalosok
 Barna Léda, muzslyai szavaló
Kormányos Ákos muzslyai szavaló
A Suliszínház Fesztivál  kikindai díjazott fellépőinek előadása
Sziveri Emese muzslyai szavaló
A Szólj, síp, szólj! népznei vetélkedőn díjazott  csantavéri zenekar
Nagy Margit, a VMPE elnöke
Nagy Margit és Dr. Lőrincz Zoltán Államtitkár helyettes (EMMI)
Burus Siklódi Botond,
 a Romániai Magyar Pedagógusok Szöveteségének elnöke

 

 

 

 

Kárpát-medencei Magyar Pedagógusgyűrű Díj
Orosz Ildikó a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke

Vörös Mária  a Szlovákiai Magyar Pedagógusok

 Szöveteségének mb. elnöke és Fekete Irén

 

 

 

Martinek Imre felvételei