XXII. Apáczai Nyári Akadémia – Történelem és magyarság képzés

1. nap - megnyitó

A Történelem és magyarság tanári továbbképzés résztvevői a fiúkollégium elől indultak az Újvidéki Rádió és Televízió épületébe, ahol az előcsarnokban gyülekeztek és regisztráltak.

10 órakor az ünnepélyes megnyitó, melyet Szabó Gabriella vezetett, a meghívott vendégek üdvözlésével kezdődött. A Himnusz elhangzása után Harmath Károly ferences szerzetes tartott áhítatot, majd Nagy Margit, a VMPE tiszteletbeli elnökének kitartásra biztató szavai hangzottak el. Köszöntők következtek: Lukács Gabriella, a VMPE elnöke, Fekete Irén, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke (az összes kárpát-medencei pedagógusszervezet nevében), és Kiss Dávid, az elnöki kabinet képviseletében szóltak az elmúlt és az eljövendő munkáról. Ezután Váci Mihály: Még nem elég! című versét hallottuk Sziveri Éva tolmácsolásában.

Az érdemi munka a továbbképzések szervezői, Viola Lujza (Történelem és magyarság) és Kávai Bózsó Ildikó (Osztályfőnöki képzés) bevezető szavaival vette kezdetét. Ezek után Dr. Gloviczki Zoltán, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora tartott előadást: Él a nemzet… címmel.

Az ebéd és kávészünet után az RTV új épületét mutatták be a házigazdák.

Kerekes Barnabás, az Anyanyelvápolók Szövetségének társelnöke Mindegy…? talányos címmel tartott érdekfeszítő előadást arról, hogy mindegy-e, hogy mi hagyja el a szánkat? Sok-sok élőbeszédből, rádió- és tévéműsorból vett példával szemléltette, hogy talán mégse mindegy, hogyan beszélünk.

Kerekes Barnabás, az Anyanyelvápolók Szövetségének társelnöke

Őt követően Dr. habil Varga László, a Benedek Elek Pedagógiai kar dékánja beszélt kimerítően az Örömpedagógiáról.

Dr. habil Varga László, a Benedek Elek Pedagógiai kar dékánja

Ezek után a két képzés különvált.

A Történelem és magyarság a fiúkollégium épületében Dsc. Takács Miklós újvidéki származású régész előadásával folytatódott, „Partes Inferiores” címmel, a Kárpát-medence déli része középkori településrégészetéről.

Dulka Andor: Az úgy volt, hogy… című előadásával zárult a nap szakmai része. Az Egy konfliktus anatómiája alcímet viselő előadás sok hivatkozással, filmmel, fényképpel próbált rávilágítani napjaink aktuális problémáira.

A temerini Dalárda férfikórus nótaestjével zárult az első napunk.

2. nap

A kedd délelőttöt a budapesti ELTE BTK Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézetének docense, a Magyarságkutató Intézet Magyar Nyelvtörténeti Kutatóközpontjának igazgatója, Dr. Pomozi Péter töltötte ki, aki évek óta vendége a Történelem és magyarság továbbképzésnek. A Kárpát-medencei magyar identitás és kulturális folytonosság megjelenéséről hallhattunk, három új gimnáziumi magyar nyelv tankönyvben. A másik előadás a Milyen lehetett a magyar nyelv, hogyan beszélhettek a magyarok a kora Árpád-korban? címet viselte. A sok adattal, humorral, rajzfilmrészlettel illusztrált előadást érdeklődéssel hallgatták a jelenlévők.

Ebéd után Juhász Judit, az Anyanyelvápolók Szövetségének elnöke mutatkozott be. A szakmai életrajza igen tanulságos volt, ezen kívül a Kárpát-medencei anyanyelvi versenyekről és táborokról is kimerítő beszámolót kaptunk. Közösen elgondolkoztunk az együttműködés lehetőségeiről is a versenyek és a magyar nyelv hete megszervezése kapcsán. Előadása címe egy kárpátaljai kislány szájából elhangzott mondat volt: A magyar a hűség nyelve.

A Magyaróra főszerkesztője, Fráter Zoltán irodalomtörténész bemutató előadást tartott a szakfolyóiratról. A továbbképzésen részt vevő tanárok nagyszámú folyóiratot és más kiadványokat kaptak ajándékba.

A keddi napot a Védett Társadalom Alapítvány bemutatkozása zárta. Földi László, az alapítvány elnöke és Földi-Kovács Andrea beszélt az alapítvány munkájáról. Elmondták azt is, hogy a család, a hit, az élet, a hagyományos értékek és a rend védelme van a tevékenységük központjában.

3. nap

A szerda délelőtt dr. Ujváry Gábor, a VERITAS Történelemkutató Intézet és Levéltár intézetvezetője előadásával kezdődött. Az első rés a trianoni falon: a soproni népszavazás és annak előzményei címen. Az előadó a tőle megszokott alapossággal beszélt a témáról. Dr. Császtvay Tünde, a budapesti ELTE BTK Irodalomtudományi Intézet főosztályvezetője a (történelmi) múltunk megőrzési lehetőségének nevezte a történelmi regényeket a Gárdonyi és Mikszáth feladványa a XIX. század végén és fordulóján: történelem + regény = ? című előadásában. Több stílusirányzat alkalmazta és máig is él a történelmi realizmus, a „dicső” kor megjelenítése, ami a nemzeti identitás erősítésére szolgál.

A szerda délután már hagyományosan a kirándulásé. Az idén a szerémségi Maradékra látogattunk, ahol Halász Dániel tiszteletes volt a vendéglátónk. Tőle-általa megismertük Maradék történetét, az iskola, óvoda múltját és jelenét. A kirándulás második felében megnéztük a krusedoli pravoszláv kolostort, valamint a Banstol település bejáratánál épülő orosz stílusú hagymakupolás Mária Magdolna templomot, ismertebb és nem hivatalos nevén a Putyin-templomot.

Megálltunk a katolikus Tekija búcsújáró helyen, ahol a gondnok bemutatta a templomot, majd rövid ima után elénekeltük a katolikus magyarság néphimnuszát a „Boldogasszony Anyánk” kezdetűt.

A nap Micsik Béla, a Népművészet Ifjú Mestere hangszerbemutatójával zárult, ahol vendége volt Ördög Lóránt.

4. nap

Dr. Zakar Péter, a Szegedi Tudományegyetem rektorhelyettese évek óta visszajáró előadónk. Az idén két előadással örvendeztette meg a hallgatóságot: Megtorlás (1848-1867), a szabadságharccal kapcsolatos megtorlások története, és Kossuth Lajos élete (1802-1894) cíművel. Utána a „történelmes napon” Vajda Tamás, a Szegedi Tudományegyetem Egyetemi Levéltárának vezetője Egyetemalapítás a dualizmus politikai rendszerében címmel tartott előadást arról, hogy az országgyűlés, a minisztérium, a király és a civil szféra hogyan működött együtt a kolozsvári egyetem 1872-es megalapításában. Vajda Tamás második előadása a „Száz éve kezdődött…” címet viselte, és gróf Klebelsberg Kuno szerepéről beszélt a modern vidékpolitika és vidékfejlesztés kialakulásában. A hallgatóság sok kérdést tett föl a falusi/tanyasi iskolák és a vidékfejlesztés kapcsán.

Ebéd előtt még meghallgattuk a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár bemutatását Dr. Szakály Sándor  kutatóprofesszor, a VERITAS  főigazgatója impresszív előadásában.

Délután Fekete Tamás tartott előadást A családfakutatás módszertana és modern lehetőségei a vajdasági magyarság vonatkozásában címmel. Példaként Kosztolányi Dezső családfáját elemezte, rámutatva a digitális keresési lehetőségekre.

Vacsora után az évek óta elmaradhatatlan 1944/45-ös magyarirtás témaköréből néztük meg Légvári Sándor (eddig még sehol nem vetített) vallomását A keresztállító ember címmel. Az oral history – beszélő történelem kategóriájába tartozó film készítője Dulka Andor, nyugalmazott történelemtanár.

5. nap

A XXII. Apáczai Nyári Akadémia Történelem és magyarság tanári továbbképzésének utolsó napja rendhagyóan kezdődött. Dr. Minya Károly, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságának tagja, a Nyíregyházi Egyetem Magyar Nyelvészeti Intézeti Tanszék igazgatója nem tudott személyesen jelen lenni a továbbképzés helyszínén, ezért video kapcsolatot alakítottunk ki vele. Az új szavakról tartott kimerítő előadást Az új szavak megítélése. Oltakozik, okosrózsafüzér és appol címmel. A hallgatók főleg az internet világából származó szavakról kérdezték az előadót.

Dr. Magyari Sára, a Partiumi Ke­resz­tény Egyetem tanára volt utolsó előadónk az idei ANyAn: Iskola férfiak nélkül. A női és férfikommunikáció az oktatásban. Sok praktikus tanácsot, a többéves tanítói és tanári munka tapasztalatát is élvezetes módon adta át a hallgatóságnak.

Az értékelés alkalmával mgr. Viola Lujza, a továbbképzés szervezője elmondta, hogy férjével, Dulka Andor történésszel 21 éve szervezik a Történelem és magyarság tanári továbbképzést, és talán először fordult elő, hogy a magyar témájú előadások túlsúlyba kerültek. Hét volt belőlük, míg a kimondottan történelmi témájúakból csak hat. Elhangzott három művelődéstörténetinek mondható előadás, bemutatkozott a Védett Társadalom Alapítvány, a Magyaróra irodalmi folyóirat és a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár. Volt népzenei est és „mesélő történelem” is, A keresztállító ember (filmvetítés). Kirándultunk Maradékra és környékére.

Viola Lujza azt is elmondta, hogy sokkal több fiatal, aktív pedagógus kellene, hogy látogassa a magas színvonalú továbbképzést. És reményét fejezte ki, hogy az évek során hiánypótló továbbképzésből értékközvetítő továbbképzéssé fejlődött Történelem és magyarság szellemiségét és értékrendjét a továbbiakban is megtartja.

Írta: Viola Lujza
Fényképezte: Lukács Attila és Lukács Áron

XXII. Apáczai Nyári Akadémia – „Tapasztald, hogy továbbadhasd!” környezetnevelési program

1. nap - megnyitó

A mai világunk kihívásaival is összhangban áll, de ugyanakkor a Kárpát-medencei magyarság identitásmegőrzésének és identitástudatának a fejlődését is szolgálja a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesületének szervezésében tegnap megkezdett XXII. Apáczai Nyári Akadémia, hangsúlyozta az eseménysorozat megnyitóján a Vajdasági Rádió és Televízió péterváradi székházában dr. Szili Katalin magyar miniszterelnöki megbízott. Mint mondta, jelenlétével is ismét megerősíteni próbálja a magyar kormányzatnak azt az elhatározását, mely az alaptörvényben foglaltakon alapszik, miszerint Magyarország felelősséget kíván vállalni a határain túl élő magyar közösségekért is, részt kíván venni boldogulásuk, megmaradásuk szavatolásában. Ezenkívül azonban az is egy rendkívül fontos témának számít, hogy hogyan képzeljük el magunkat a mai világban, s ezekkel a kérdésekkel foglalkozik a nyári akadémia, de maga az alaptörvény is kitér a fenntartható fejlődés szavatolásának a fontosságára.

Az Apáczai Nyári Akadémia ünnepélyes megnyitója
Megnyitó

– Nagy kérdés, hogyan tudjuk a jelenleg rendelkezésre álló erőforrásoknak köszönhetően magunk és gyermekeink, unokáink számára szavatolni azt: a szülőföldön maradáson túl lehetőség nyíljon arra is, hogy egy megfelelő életminőséget teremtsenek maguknak. Az erőforrások végesek, klímaváltozás fenyeget mindannyiunkat, a téma tehát aktuálisabb nem is lehetne. Nagyon fontos előrelépést jelentett Magyarországon a 2013-as fenntartható fejlődési stratégia, mely a rendszerszerű kihívásokra rendszerszerű válaszok adását irányozta elő – értékelte Szili.

Dr. Szili Katalin, miniszterelnöki megbízott, az Országgyűlés volt elnöke

A gazdasági, a társadalmi-szociális, vagy az ökológiai problémákra meg kell találni az összefüggéseket mutató megoldásokat, a gazdaság nyilvánvalóan eszköznek számít arra, hogy az emberek boldogulását segíteni tudjuk, az erőforrások azonban a kimerülés felé haladnak, hiszen a kimutatások szerint ma az emberiség 1,7 bolygót használ, miközben csak egyetlen egy bolygó áll a rendelkezésünkre, húzta alá Szili.

– Kulcskérdésnek számít, hogyan tudjuk a megszerzett tudást átadni az új generációknak, kétségkívül rendkívüli szerepe van az edukációnak. Az, hogy hogyan kell vigyáznunk a bolygóra, a saját környezetünkre, mit tehetünk lokálisan, mit regionálisan, nagyban függ a megszerzett tudástól, s kitüntetett szerep jut a pedagógusoknak a kérdések megválaszolásában. Az akadémiát tehát két szempontból is fontosnak találom: egyrészt létezik egy Kárpát-medencei gondolkodás, egy nemzethez való ragaszkodás, másfelől a jelen kihívásaira megpróbálunk a kornak megfelelő, modern válaszokat adni.

A FIATALOK EGYHARMADÁT AGGASZTJA A KLÍMAVÁLTOZÁS

Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt az egyik legutóbbi közvélemény-kutatást, melynek értelmében a megkérdezett fiataloknak a harminc százaléka kifejezetten szorong a klímaváltozás miatt, mutatott rá Szili Katalin. Fontos, hogy nemzetünket egészséges fiatalok alkossák, jövőjük érdekében nekünk már a jelenben felelősséget kell tudnunk vállalni azért, hogy a jövőben ők majd ugyanolyan kényelmesen, szorongás nélkül élhessenek a bolygón, ahogyan mi tehetjük.

TANTEREM ÉS LELKIVILÁG

A két héten át zajló előadásokat négy témára bontották egyébként, az első hetet a fenntarthatósággal és a természettudományokkal kapcsolatos előadások, a másodikat pedig a történelmi és magyarságkutatási, továbbá az osztályfőnöki képzésről szóló előadások töltik ki. Lukács Gabriella, a VMPE elnöke kifejezetten lényegesnek nevezte a fenntarthatósággal kapcsolatos előadásokat, mint mondta, amennyiben mi magunk nem tanuljuk meg, hogyan viszonyuljunk megfelelően a környezetünkhöz, a nemtudás igenis megbosszulja magát, visszavág a környezetünk. Mint mondta, az itt szerzett tapasztalatokat, az előadásokon hallottakat remélhetőleg minden tanár alkalmazni tudja majd saját munkakörnyezetében. A másik lényeges témája az idei akadémiának a kémia, fizika, matematika területén alkalmazható új módszertani eljárások bemutatása, ami kissé hiánypótló szerepet is betölt, nem áll ugyanis elegendő ilyen tapasztalat manapság a tanárok rendelkezésére. A második hét fókuszában a történelem és az osztályfőnöki képzés áll majd, utóbbit azért nevezte Lukács fontosnak, mert a tanárnak nemcsak az osztályteremben kell megfelelően helyt állnia, hanem a tanulók, gyermekek lelkivilágában is, ehhez nyújt majd segítséget ez a képzés. Mint mondta, mintegy száz tanár jelentkezett az idén az akadémiára, s ötvennél is több belföldi és magyarországi előadó igyekszik majd átadni a tudását.

Lukács Gabriella, a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesületének elnöke

INFORMÁCIÓSZERZÉS ÉS TAPASZTALATCSERE

Az előadók készen állnak arra, hogy bemutassák saját tapasztalatikat. Dr. Róka András főiskolai docens, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Kémiai Intézetének tagja érdeklődésünkre elmondta, izgalmas témát hozott, mely az általános műveltséghez is tartozik, de a főiskolai képzéshez is alapokat ad, a testhőmérsékletnek és az emberi testben zajló kémiai reakcióknak a hatásaival foglalkozik. Hogyan épülhet fel egy tulajdonképpeni biológiai tüzelőanyag-cella azokra a fizikai, kémiai és biológiai folyamatokra, amik ezt a csodát megvalósítják, avagy: sejtszinten, mitokondrium-szinten valóban elektromos „herkentyűk” vagyunk – s mindez nem éppen köztudott, adott ízelőt a magyar vendégelőadó.

Zelenka Angéla, a temerini Kókai Imre Általános Iskola biológiatanára a környezetvédelemmel kapcsolatos tapasztalatszerzési képzésre jelentkezett, szerinte minden ember számára egyformán fontos az, hogy folyamatosan tanuljon, képezze magát. Azon túlmenően, hogy új információk sokaságát szerezhetik meg egy-egy ilyen jellegű foglalkozáson a résztvevők, az is lényeges, hogy találkoznak egymással a vajdasági pedagógusok, munkával kapcsolatos tapasztalatokat cserélnek, beszélnek meg egymással, fogalmazott nyilatkozatában Zelenka.

2. nap

A keddi nap első előadójaként Molnár Zoltánt, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács tagját, köszönthettük köreinkben. Egy fiktív vásárlókörútra invitálta a hallgatóságot. Ezzel szemléltetve azt a tényt, miszerint hatalmas tudatosságot igényel az, ha valaki egészségesen szeretne táplálkozni. Szó esett az E-számokról, azok jótékony illetve kártékony hatásairól. Rendkívül tanulságos egy órában lehetett részünk.

Őt követte Lendvai Mária környezeti nevelő tanár. “Termények, termések régen és ma”  című előadásával ráébresztette a hallgatóságot arra, hogy rendkívül sokat taulhatunk elődeinktől. Többek között mértékletességet, hulladékmentességet, ismereteink bővítését, összefogást. Mindezek mellett megismerkedhettünk különféle gabonákkal, azok termésével és termesztésével. Szó került még egyéb zöldségfélékről és azok felhasználásáról is.

Lendvai Mária, környezetnevelő tanár

A nap utolsó előadójaként Dr. Róka András látogatott el hozzánk. Vele a fenntarthatatlanság koráig nyúltunk vissza , majd rávezetett bennünket arra, hogy egyes kémiai/biológiai folyamatok idővel önfenntartóva váltak. Ezt követte a fenntartás kora. Mindezek mellett különféle kísérletekkel kápráztatott el bennünket. Előadása rendkívül izgalmas, gondolatébresztő és lelkeket megérintő volt.

A csendes pihenőt népi kézműves foglalkozás követte Lendvai Mária és Molnárné Kiss Anikó vezetésével.

3. nap - kirándulás Titelre

Fényképezte: Bertalan Zsuzsanna

4. nap

A csütörtök délelőtt Molnár Zoltán előadásával indult, mely az alábbi címet viselte: „ A népi kultúrák összhangja a természettel”. Szó esett a már címben megbújó népi kultúráról, mint fenntarható társadalmi modellről. Mindemellett többet megtudhattunk a kert-, ártéri- illetve hegyvidéki gazdálkodásról, a gyermeknevelésről és sok más igazán fontos dologról.

A következő előadónkat Szántai Lajos személyében köszönthettük, aki a népmesék világába kalauzolta el a hallgatóságot. Megdöbbentő hasonlatokkal és érdekesebbnél érdekesebb összefüggésekkel szippantotta be a nézőket. Szó került többek között az első szerelemről (és annak megjelenéséről népdalokban, népmesékben), a relativitáselméletről, a szimbolikus hármas számról és nem utolsó sorban arról is, hogy a tetteink követnek bennünket.

A csendes pihenőt népi kézműves foglalkozás illetve hangszerkészítés követte Molnárné Kiss Anikó  és Molnár Zoltán vezetésével.

5. nap

A pénteki nap egyetlen előadójaként Molnár Zoltánt, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács tagját, köszönthettük köreinkben. Egy nagyon fontos kérdést jártunk körbe az ő vezetésével, mely így hangzik:

„ Valóban fenntartható és környezetbarát az amit annak mondanak? ”. Rá kellett döbbennünk arra, hogy ez sok esetben nem helytálló. Szó esett többek között szelektív hulladékgyűjtésről, ökoiskolákról. Rendkívül tanulságos másfél órában lehetett részünk.

Az előadást véleménycsere, a képzés értékelése és az oklevelek átadása követte. Ezután lezárult az Apáczai Nyári Akadémia (ANYA) első felvonása.

Köszönjük az előadóknak és a résztvevőknek, hogy jelenlétükkel megtiszteltek bennünket, mivel általuk egy izgalmas, tartalomdús, tanulságos hetet tölthettünk el együtt.

Írta: Lukács Anna
Fényképezte: Lukács Attila és Lukács Áron