Nagykorúvá vált a Vajdasági Suliszínház Fesztivál, amelynek megálmodója és szervezője a Vajdasági Magyar Pedagógiai Egyesület. A XVIII. Vajdasági Suliszínház Fesztivál „szalagavatóját”, azaz a Gálának nevezett idei záróműsorát május 28-án, Csókán, a helyi művelődési egyesület otthonos, tágas színháztermében tartották meg zsúfolt nézőtér előtt.
Ezúttal az öt elődöntő legjobbjai, négy diákszínjátszó, és egy anyanyelvápoló csoport tagjai léptek fel, azaz játszottak önfeledten egymásnak és hálás közönségüknek.
A bírálóbizottság – Nagy Margit, a VMPE elnöke, Takarics Róbert főszervező, író és Jódal Rózsa írónő – a sok nagy gonddal, hozzáértéssel és szeretettel megrendezett előadásból ezúttal legjobbnak, legkiemelkedőbbnek Karinthy Frigyes Az emberke tragédiája című jelenetét találta, amelyet Kalmár Zsuzsanna és Arnold Ildikó rendezésében a Palicsi Színjátszó Grund tagjai adtak elő. A Madách Imre Az ember tragédiája című művének parafrázisaként számon tartott „kis gyöngyszemet”, ahogyan kritikusai emlegetik, Karinthy Frigyes, akiről tudjuk, hogy „humorban nem ismert tréfát”, 1936-ban írta, de a mű még abban az évben szőrén, szálán úgy elkallódott, hogy csak az író halála után került elő a kézirata, amelyből két felvonás már hiányzott. Ezeket fia, a szintén író Karinthy Ferenc pótolta, s musical-átiratát először 2009-ben mutatták be. Méltatói szerint a mű „egy laza szövetű, mindvégig komolyan vett játék”, s az előadást 6-tól 100 éves korig annak ajánlják, aki lélekben gyermek maradt. Nos, a palicsi gárda így is fogta fel a feladatot. Ez a sokoldalú, látványos és jól megkomponált előadás kapta az egyik rendezői díjat is. Egyedül ez az előadás dicsekedhetett eredeti, ifj. Kucsera Géza komponálta zenével, ezért a zeneszerzőt is dicsérő oklevéllel tüntették ki. A Gála hét dicsérő oklevéllel kitüntetett diákszereplője közül az egyik ennek az előadásnak Luci Ferkóját a jó humorral, ironikus felhangokkal alakító hatodikos Kuktin Roland volt.
A Gálán diákzsűri is tevékenykedett. „Sasszemű” tagjai: a hatodikos Masa Kitti és Jaksa Dominika, valamint a hetedikes Szabó Szonya és Dobroka Bogi voltak. Ők legjobb előadásnak a Farkas kontra Piroska című előadást találták, és jutalmazták díszoklevéllel. Az általuk kiválasztott legjobb diákszereplő az ötödikes Visnyei Zsófia, aki a kispiaciak Tündérszép Ilona és Árgyélus című jelenetében mint nagykalapos Boszorkány ármánykodott.
A hajdújárási/noszai Hinga Művelődési Egyesület Tasnádi István Farkas kontra Piroska című szellemes, a Farkast „rehabilitáló” előadásával léptek fel, Pesitz Mónika rendezésében. A bonyolult eset „tisztázására” egy izgalmas bírósági tárgyaláson, a két (!) Farkas, valamint Piroska és az „alvilági nevén” Nagymamának nevezett személy kölcsönös vádaskodásai közepette került sor, s, felszólításra, felállásával még a közönség is véleményt nyilvánított. Szereplői annyira együtt éltek a szöveggel, hogy a zsűri három szereplőjüket is – a Bírónőt alakító nyolcadikos Takács Pannit, valamint a két Farkast: a hetedikes Nagy Albertet és a nyolcadikos Huszka Dánielt – díszoklevéllel tüntette ki.
A horgosi Kárász Karolina Általános Iskola kispiaci Móricz Zsigmond tagintézetének ötödik osztályos Nevenincs Társulata Kávai Bózsó Ildikó rendezésében a Tündérszép Ilona és Árgyélus című népmeseváltozatot mutatta be. Úgy tűnt, fekete pólós kis csapatuk számára nem létezik lehetetlen. Összefonódva, egymás hegyén-hátán tornyosulva, kapaszkodva hol ágas-bogas fatörzset alkottak, hol lábukkal, ívbe görbített karjaikkal királyi palotát „ácsoltak” sebtében. Hídszerűen meggörbített testük alatt
Árgyélus átcsúszott, átbújt, máskor „hegyes-völgyes domborzatuk” felett mászott, ugrott át… Úgy látszott, a Nevenincs Társulat azt tesz a testével, amit csak akar. Ura minden porcikájának, s azt ezúttal is a Játék szolgálatába állítja… Az előadást a zsűri mesteri koreográfiájáért tüntette ki, valamint övék lett a másik rendezői díj is. S persze a diákzsűri már említett színész díja.
Az adai gyermekszínjátszó csoport Gimesi Dóra történetei alapján Drubina Orsolya rendezésében Mi van a Majomplacc alatt? című jelenetével csigázta fel a nézők kíváncsiságát. A szürkekámzsás, rizsparókás titokzatos beavatottak – mint utóbb kiderült: tündérek! – sutyorogva végezték különös feladataikat: beceneveket, bélyegeket tömködtek borítékokba, befőttes üvegekbe, szerelmes leveleket írtak és kézbesítettek, s furcsa varázsigéket és varázsrecepteket suttogtak a nézők fülébe. Közben kiderült, hogy Apollónia, az 532 éves matrónatündér egyre rosszabbul lát. Ha a szemüvegét is elveszti, megesik, hogy csak homályosan látva a Házasságra Előjegyzettek Listáját, rosszul csomóz össze cipőfűzőket és életeket. Amikor ez kiderül, sietve, bűnbánóan oldja és csomózza ismét össze mások „pertliijeivel”, de addigra bizony már megesett a baj: sok gyereknek nem egy, hanem már két anyukája és két apukája is lett „hirtelenében”… Az adaiaké lett a legszebb jelmezért járó elismerő oklevél, az ötödikes Tóth Dalma (a Narrátor) pedig hiteles játékáért vehetett át oklevelet.
A nagykikindaiak Dulka Gyöngyi rendezte négyszereplős, frappáns Holliwoody történet című, egy kukacoskodó filmrendezőről és kifáraszthatatlan, konokul megfelelni akaró színészeiről szóló humoros jelenete valóságos nevetésvihart kavart. A közönség az egész produkciójukat végigkacagta. Nem csoda hát, ha ők „A leghumorosabb előadás”-ért kaptak elismerő oklevelet, szép, kifejező beszédéért és sokszínű játékáért pedig a nyolcadikos Grébec Renáta. Előadásuk annyira megnyerte a helybeli vendéglátók tetszését, hogy különdíjban részesítették őket: felkérték őket, hogy jelenetüket mutassák be a Csókai Művelődési és Oktatási Központ Ch Art 2018 elnevezésű, június 19 és 22 között tartandó nyári fesztiválján!
Sikeresen zárult hát a XVIII. Vajdasági Suliszínház Fesztivál. Úgy érezzük, Vajdaság számos helységében, ha csak egy fokkal is, ha csak egy paraszthajszállal is, de lelkesebben, tudatosabban, helyesebben és szebben beszélik magyar anyanyelvüket a gyerekek. S ez nem kevés.
Jódal Rózsa
